szerző:
Szegő Iván Miklós

Nagy humanistaként, filantrópként emlékeznek meg manapság sokszor Andrew Carnegie nagyvállalkozóról. Az acélbáróról fennmaradt azonban egy kevésbé rokonszenves történet is, amelynek legfőbb károsultja, „Imádkozó Andy”, azaz Andrew Toth volt. A magyar származású bevándorló megaláztatásai hozzájárultak a mai amerikai joggyakorlat kialakulásához, az ártatlanul elítéltek kárpótlásához – írja az NYDailyNews.com.

A kifinomult New York-iak egyik zarándokhelye a Carnegie Hall, a híres koncertterem Manhattanben. Alapítója és építtetője a híres acélbáró, Andrew Carnegie, akit a Wikipedia is mint nagy filantrópot és emberszerető mágnást mutat be.

Carnegie-nek volt persze egy kevésbé „kedves” arca is - ha éppen üzletről volt szó. Az acélbáró egymásnak hergelte például 1890-1891-ben az Amerikában dolgozó bevándorlókat egy szakszervezeti konfliktusban.

Vita az olvasztóban

A NY Daily News szerint mindez 1890 szilveszterén történt, amikor „pálinka folyt” Dugan's Hollow-ban, amely a pennsylvaniai Braddock magyar negyede volt. Az alkoholtól felbátorodott magyarok elhatározták, hogy másnap, újévkor nem jelentkeznek munkára, mert ennek a napnak szabadnak kéne lennie.

A magyarok a braddocki olvasztóműnél kezdték követelni a szabadnapot. Ez a Pittsburgh környéki acélipar egyik kulcsfontosságú üzeme volt akkoriban. Carnegie – a filantróp - napi 13 órát dolgoztatta embereit, és ünnepnapokat sem engedélyezett nekik.

A magyarok viszont ekkor már igencsak indulatosak voltak, hiszen 1890 karácsonyán is dolgozniuk kellett. Az acélbáró azonban felkészült a magyarok akciójára: tudta, hogy nem fogják felvenni a munkát újévkor, így íreket szerződtetett a gyárba. Amikor ezt megtudták, kétszáz feldühödött magyar vonult végig az üzemen, baltanyéllel, lapátokkal, botokkal és kövekkel felfegyverkezve.

Egyórás harc

Közel egyórás közelharc következett, amelyben az őrökkel, a főnökökkel és az őket helyettesítő munkásokkal verekedtek a magyarok, és mire elhagyták a helyszínt, 16 ember maradt sérülten a gyárudvaron.

Az egyik Michael Quinn volt, aki olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy bordái átfúrták a tüdejét. Az Allegheny megyei seriff ezek után razziát tartott Dugan's Hollow-ban és több mint ötven magyart tartóztattak le ekkor.

Január hatodikán szomorú esemény történt: Quinn belehalt a sérüléseibe. Mindez óriási felháborodást váltott ki a közvéleményben.

Egy szemtanú – három elítélt

Egy szemtanú bukkant fel ekkor, Peter Mullen, aki három embert látott, aki megtámadta Quinnt. Az előállított magyarok közül Mullen kettőt ismert fel, a NY Daily News szerint Michael Sabol és George Rusnok volt a két „kiválasztott”. (A magyar nevek helyesírása nem biztos, hogy pontos a cikkben. Ebben később is előfordulnak majd olyan helységnevek, mint Abanj, ami valószínűleg Abonyt jelentett, így a Sabol is könnyen lehet, hogy „Szabó” volt eredetileg, ahogyan a Rusznok is lehetett például Rusznák.)

A sor végén még egy emberre mutatott rá Mullen, először nem túl határozottan: Andrew Toth (Tóth András) volt az.

A három férfit, Tóthot, Sabolt és Rusnokot gyakorlatilag egyetlen tanúvallomás alapján szándékos emberölésért halálra ítélték. Még Andrew Carnegie is érezte, hogy az ügy talán nem ilyen egyszerű, és elérte, hogy Pennsylvania kormányzója változtassa életfogytiglanra az ítéletet.

Pár év múlva Sabolt és Rusnokot kegyelemben részesítették, és kiengedték a börtönből. Andrew Tothnak azonban nem volt ilyen szerencséje. Mullen ugyanis ragaszkodott ahhoz a kijelentéséhez, hogy egy – magyarosan írva - Tóth nevű, alacsony, bajszos férfi ütötte meg lapáttal Quinnt.

Imádkozó Andy

Andrew Toth 41 éves volt, amikor elítélték. Amerikába négy fiával együtt érkezett 1885-ben, míg feleségét és lányát szülővárosában, „Abanj”-ban (talán: Abony) hagyta a NY Daily News szerint. Toth elismerte, hogy a „zendülők” között volt a braddocki olvasztóban, de tagadta, hogy bántalmazta volna Quinnt. Azt állította: csak mellékszereplője, szemlélője volt az eseményeknek. Társai is joviális embernek írták le, és ezen nem változtatott a börtön sem: az őrök hajnalban és este is imádkozva találták cellájában, biztos volt ugyanis hitében, és abban, hogy Isten egyszer a segítségére siet ártatlan elítélésében. Innen ered beceneve: Imádkozó Andy.

Aztán 1910-ben Magyarországon egy férfi – aki tífuszos lázban szenvedett és haldoklott - elismerte, hogy ő ütötte meg lapáttal Quinnt. Mindez 20 évvel korábban történt, Braddockban. A férfit Stephen Tothnak, azaz Tóth Istvánnak hívták. Ez is alacsony, bajszos ember volt, és a zendülés másnapján elmenekült Amerikából, ahová sosem tért vissza. 

Öt dollár és egy olcsó öltöny

Ezekre az információkra alapozva John Tener kormányzó kegyelemben részesítette Tóth Andrást, azaz Andrew Toth-ot. Öt dollárt adtak neki és egy olcsó öltönyt, majd kiengedték a börtönből – ez 1911. március 17-én történt.

Pennsylvania állam törvényhozói visszautasították, hogy kártérítést adjanak neki, ekkor a „nagylelkű filantróp”, Andrew Carnegie sietett a segítségére: 40 dolláros havi nyugdíjat ajánlott fel a húszéves börtönért. A humanista Carnegie egyébként ekkor, a századforduló környékén az amerikai GDP fél százalékát ellenőrizte a US Steel acéltröszt révén, vagyona pedig több száz millió dollárra rúgott.

Imádkozó Andy öröksége

Az ártatlanul 20 évet letöltő Tóth András hazahajózott Magyarországra, és ekkor találkozott újra feleségével, akit 26 éve nem látott. Még 25 évet élt Magyarországon, de „Imádkozó Andy” mégiscsak nyomot hagyott maga után Amerikában. John Henry Wigmore jogtudós, a Northwestern Egyetem dékánja hadjáratot indított az eset után, hogy az ártatlanul elítélteket ezentúl részesítsék megfelelő kárpótlásban. Az első állam, amely így tett, Kalifornia volt, ahol 1941-ben született erről új szabályozás.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
140 kilométeres hatótávú elektromos bicikli a Peugeot-tól

140 kilométeres hatótávú elektromos bicikli a Peugeot-tól

24.hu: Budapesten nyit török iskolát Erdogan

24.hu: Budapesten nyit török iskolát Erdogan

Palkovics kész magasabb bérleti díjat is fizetni a budavári önkormányzati lakásért

Palkovics kész magasabb bérleti díjat is fizetni a budavári önkormányzati lakásért

Összecsaptak a metrójegyár-emelés miatt tüntetők a rendőrökkel Chilében

Összecsaptak a metrójegyár-emelés miatt tüntetők a rendőrökkel Chilében

Megroppantotta a szkopjei politikát az EU-csatlakozás elhalasztása

Megroppantotta a szkopjei politikát az EU-csatlakozás elhalasztása

Radar 360: a Fidesz drukkol Karácsonynak, a törökök engedtek az USA-nak

Radar 360: a Fidesz drukkol Karácsonynak, a törökök engedtek az USA-nak