szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több mint négymillió madarat gyűrűztek meg Magyarországon 1908 és 2009 között - derült ki az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madárgyűrűzési Központ összesítéséből.

A leggyakrabban megjelölt faj - az összes gyűrűzés mintegy 10 százalékát kitevő egyedszámmal - a füsti fecske volt, ezt követi a partifecske és a foltos nádiposzáta. Magyarországon évi 180-200 ezer madarat jelölnek így, a világon gyűrűzött madarak száma eléri az 5 milliót.

A madárgyűrűzést a 20. század eleje óta alkalmazzák az egyes fajok vonulási útvonalainak feltérképezésére, a madarak élettartamának meghatározására, illetve az állományváltozások nyomon követésére. A megjelölt madarak száma az ötvenes években kezdett nagymértékben emelkedni, köszönhetően az új befogási módszereknek.

A II. világháború előtt főként a telepesen fészkelő madarak fiókáit gyűrűzték, más fajokat csak alkalmanként jelöltek meg. Később a különféle kifeszített függönyhálók elterjedésével nagyobb számú egyedre került gyűrű. A megjelölt madarak mintegy 93 százaléka soha nem kerül meg, a gyűrűzések nagy számának köszönhetően azonban a legtöbb fajról így is elegendő adat áll rendelkezésre.

A megfigyelések hatékonyságát nagyban segítette a színes gyűrűk elterjedése a 20. század második felétől. Ennek segítségével az állat újbóli elfogása nélkül, távcsővel is azonosíthatóak az egyedek, meghatározható vonulási útvonaluk, életkoruk, területhűségük. A legtöbb madarat július és szeptember között jelölik, többségében az abban az évben kikelt fiatal egyedeket. A megkerült madarak több mint 90 százalékát a gyűrűzés helyén fogják vissza, de az igazán fontos adatokat a távolsági visszafogások szolgáltatják.

A Kárpát-medence sok madár vonulása szempontjából kiemelkedő jelentőségű, központi elhelyezkedése miatt több állatföldrajzi területtel is kapcsolatban van.

Az MME tájékoztatása szerint 2008-ban figyelték meg Magyarországon a 400. madárfajt, jelenleg 402 ez a szám, amely európai viszonylatban is magasnak tekinthető.

A hazai madárgyűrűzési adatbázis alapján az eddig ismert legidősebb jelölt madár egy 1976 nyarán, még fiókaként gyűrűzött parlagi sas volt, amelynek tetemét 2002 nyarán találták meg Heves megyében. Az énekesmadarak közül a legidősebb egy 1960 májusában jelölt vetési varjú, amelyet 1973-ban lőttek le Tiszalöknél.


 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Új funkciót kapott a TikTok, megvédheti a felhasználót az epilepsziás rohamoktól

Új funkciót kapott a TikTok, megvédheti a felhasználót az epilepsziás rohamoktól

Végre szabad a Rockefeller Center karácsonyfájában rejtőzködő bagoly

Végre szabad a Rockefeller Center karácsonyfájában rejtőzködő bagoly

Súlyos állapotú koronavírusos betegeknél nincs számottevő hatása a vérplazmakezelésnek

Súlyos állapotú koronavírusos betegeknél nincs számottevő hatása a vérplazmakezelésnek