szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy több ezer éve történt meteoritbecsapódás tényét igazolta az olasz-egyiptomi sivatagi expedíció, amelynek eredményeiről az Európai Bolygótudományi Kongresszuson (European Planetary Science Congress) számoltak be Rómában.

Sok ezer évvel ezelőtt egy óránkénti 12 ezer kilométeres sebességgel száguldó ritka vasmeteorit csapódott be a mai egyiptomi sivatagban, a "szudáni" és a "líbiai" határ közelében. A 10 tonnás hívatlan vendég becsapódásakor óriási tűzgömb és füst keletkezett, a jelenség ezer kilométer távolságra is látható volt. A becsapódás helyén 16 méter mély és 45 méter átmérőjű kráter keletkezett a sziklás talajban.

Az úgynevezett Kamil-krátert még 2008-ban fedezte fel a Google Earth segítségével Vincenzo De Michele, a milánói Természettudományi Múzeum ásványtani szakértője. A kutató természetes képződményeket keresett, amikor észrevette a kerek becsapódási krátert a monitoron - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon. Az expedíciót olasz szakemberek szervezték, akiknek több mint egy évükbe tellett, hogy megtervezzék az utazást és beszerezzék a szükséges engedélyeket. A felkészülés közben műholdas felvételeken elemezték a Kamil-régiót.

A negyven tagú olasz-egyiptomi expedíció, amelyet részben az Európai Űrügynökség (ESA) finanszírozott, két héten át vizsgálta a terepet. Összesen 1000 kilogrammnyi, a meteoritból származó vastörmeléket gyűjtöttek össze, beleértve azt a 83 kilogrammos darabot, amely még a becsapódás előtt levált a meteoritról, s a krátertől 200 méterre feküdt. "A kráter azt bizonyítja, hogy a 10 tonna körüli tömeggel rendelkező vasmeteoritok nem törnek darabokra a légkörbe érve, ehelyett becsapódáskor felrobbannak, krátert képezve a talajban" - hangsúlyozta Detlef Koschny, az ESA kutatója. A Kamil-kráter a geológusok és asztrofizikusok mellett a régészek érdeklődését is felkeltette.

"Még mindig nem sikerült megállapítani, hogy pontosan mikor történt a becsapódás. Egészen biztosan állítható, hogy a kráter tízezer évesnél fiatalabb; néhány ezer éve keletkezett, s nem kizárt, hogy a becsapódást a környékbeli lakosság is észlelhette. A becsapódás dátumát a közelben lévő ókori települések leletanyaga segíthet pontosítani" - vélekedett az expedíciót szervező Luigi Folco, a Sienai Egyetem kutatója. Az expedíció során összegyűjtott adatok igen hasznosak lehetnek az ESA számára is, hogy felbecsülje, mekkora veszélyt jelenthetnek bolygónk számára a kis, "Föld-súroló" aszteroidák, amelyekhez tartozott a Kamil-krátert eredményező égi vándor is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!