A mostani volt a 20. citromdíjkiosztás az ironikus elismerés történetében. A gála csütörtökön este volt és ahogy mindig, a Harvard Egyetemen, az Egyesült Államok leghíresebb felsőoktatási intézményében.

Az egész procedúra szellemi atyja Marc Abrahams, aki 1991-ban alapította az IgNobel-díjat olyan tudósoknak, akik nagyon is (talán túlságosan is) komolyan veszik dolgukat. A citrom-Nobeleket valódi Nobel-díjasok adják át, de az előbbiekhez nem jár pénzjutalom, sőt, még útiköltségét is a díjazottnak kell állnia.

Denevér-felláció

Az idei díjazottak mezőnyéből kiemelkedik egy kínai-brit tudóscsapat, amely végre dokumentálta, hogy a gyümölcsevő denevérek körében is dívik a felláció, méghozzá rendszeresen. Ez azért hatalmas jelentőségű, mert a denevéreknek köszönhetően az emberiség nincs egyedül az orális szexuális aktus eme formjával. A denevéreken kívül más állatot nem sikerült ilyen szextetten érni - eddig. A csapat a biológiai anti-Nobelt kapta.

Bálnatakonygyűjtés

A mérnök kategóriában mexikói-brit csapat nyert, ők a bálnatakonygyűjtés távirányítású helikopteres megoldásáért kapták a citromdíjat. Elképzelésük szerint a helikoptert a kiszemelt bálna fölé kell irányítani, ott lebegtetni, megvárni, hogy "tüsszentsen" az állat, majd a helikopter alján lévő petricsészébe repült váladékot hazafuvarozni és máris lehet vizsgálgatni, hogy beteg-e a bálna.

Asztmakezelés hullámvasutazással

A fizikai anti-Nobel új-zélandiaknak jutott. Bebizonyították, hogy az ember kevesebbszer vágódik el jégen, ha cipőjére zoknit húz.
 
Az orvosi díjat egy holland tudóspáros kapta, ők azt állítják, hogy az asztma kezelhető hullámvasutazással, legalábbis enyhítők vele rohamai. Díjat kapott egy olasz csapat is. Matematikával bizonyították be, hogy hatékonyabban működhetnének a vállalatok, ha találomra léptetnék elő dolgozóikat.

Az ünnepséget - ahogy mindig - Marc Abrahams fejezte be hagyományos mondatával: "Ha ma nem kaptál anti-Nobelt, sok szerencsét jövőre, de ha kaptál, akkor még többet."

A tavalyi díjazottak

Tavaly egyebek közt gázálarccá átalakítható melltartóért, a teli és üres sörösüvegek ütéserősségi különbségének kocsmai elemzéséért, tequilából készített gyémántért kaptak díjakat kutatók, továbbá annak kimutatásáért, hogy a névtelen tehenek kevesebbet tejelnek, mint azok a marhák, melyeknek nevük is van.

A leghírhedtebbé azonban az irodalmi anti-Nobel vált a világban: ír rendőrök kapták, amiért vagy félszázszor bírságolták meg a lengyel Vezetői Engedélyt. (A tévedést az okozta, hogy a lengyel jogosítványokban a jobb felső sarokban virít a felirat: Vezetői Engedély = Pravo Jazdy. A rendőrök meg mindig azt hitték, ez a szabálysértő neve. Töltötték is ki szorgosan Vezetői Engedély névre a bírságcetliket, ám egy lengyelt sem hívtak így az érintettek közül, ezért mindegyikük megúszta a dolgot, az ír rendőrök pedig már-már fantomnak hitték Pravo Jazdyt, aki állandóan változtatja a lakcímét: mindegyik megbírságolt lengyel máshol lakott.)

Még régebbi díjak

Végül a korábbi esztendők antidíjazottainak néhány kimagasló felfedezése:

- átlagosan húsz centivel messzebbre ugranak a kutyákon élő bolhák, mint a macskákon lakók,

- a harkályok fejfájás- és csőrsérülés-mentesülésének rejtélye,

- a végbélmasszázs csukláselállító hatása,

- a ganajtúró bogarak finnyássága (Az alapfelvetés az volt, hogy a szájukban "összefut-e a nyál" bármely ürülék láttán, vagy netán válogatósak. Az eredmény: bizony finnyáskodnak is nem egészen ínyükre való tehénlepény láttán.)

- a pislogásmentes embercsoport-fotózás matematikai képlete (minimálisan hány fényképet kell készíteni egy embercsoportról ahhoz, hogy legyen legalább egy fotó, amelyen épp senki sem pislog),

- a tornádók szélsebességének meghatározása csirkekopasztási, azaz baromfivetkeztetési erejük, tollfosztási eredményességük alapján,

- a Limburger sajt- és az emberi lábszag rokonaroma a nőstény malária szúnyogok számára (ugyanúgy vonzza őket a kettő),
 
- a heringek "szellentésnyelvének" bizonyítása (valóban hátsójukból eregetett légbuborékokkal kommunikálnak),

- a földre eső vajas kenyér zuhanási ideje és a becsapódás erejétől függően rárakódó baktériumok egészségre veszélyes mennyisége közötti összefüggés (a végkonklúzió szerint ha 5 másodpercnél rövidebb az esés, még nyugodtan meg lehet enni),

- a pingvinek székletnyomó erejének vizsgálata (az eredmény: négyszerese az embernél mért legerősebbnek)

- "homoszexuális nekrofília" a vadkacsák körében (azaz a döglöttek iránti meleg vágy)

- elefántfelület-kiszámítási matematikai képlet,

- taxisok agynagyobbodása térkép- és utcanévismeret miatt,

- a csirkék homoesztétikai érzéke (jobban szeretik a szép embereket),

- a puszta kezű orrpiszkálás és -túrás hányada (társadalmi) rétegenként és korosztályonként.