szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Távoli őseink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették e főemlőst zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok, akik kutatásaikról a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.

A Minnesotai Egyetem antropológusai a kenyai Rusinga-szigeten folytattak feltárásokat, ahol a főemlősök egyik korai neme, a 16-20 millió évvel ezelőtt élt Proconsul csontmaradványait fedezték fel - olvasható a  Discovery News hírei között. A csontokon látható rengeteg harapás- és csőrnyom arról tanúskodik, hogy a modern ember és a csimpánz közös ősének tartott Proconsul kiváló célpont volt egy kihalt ragadozó emlősrend, a farkas nagyságú Creodonta fajai számára, de nem vetették meg e fákon élő főemlősöket a ragadozó madarak sem. 

"Rusinga szigetén találtunk egy olyan helyszínt, ahol több Proconsul-egyed maradványait fedeztük fel: csontjaikat rengeteg fognyom látható. Itt lehetett valószínűleg a creodonták "verme", ahol nyugodtan lakomázhattak" - hangsúlyozta Kirsten Jenkins, az egyetem antropológusa. A Proconsulra azonban nem csupán a Creodonta egyedei vadásztak, a fákon sem lehettek biztonságban. 

"Sokszor megfigyelhetjük, miként ragadják el a majmokat a fákról a nagy ragadozó madarak. A ragadozó közeledtével a majmok riadóztatják társaikat, s mindnyájan igyekeznek az alacsonyabban lévő ágakon menedékre találni. A Rusinga szigetén élő főemlősöknek majomszerű testalkatuk volt, s úgy tűnik, hogy nagyon hasonlatos lehetett a mozgásuk is" - magyarázta az antropológus. 

Mint Kirsten Jenkins kifejtette, nem lehet tudni, hogy miként befolyásolták a ragadozók távoli őseink evolúcióját, ám az állandó veszély hatással lehetett a viselkedésükre, a csoportszerkezetükre, testméretükre és egyedfejlődésükre. Robert Sussman, a St. Louis-i Washington Egyetem antropológusa - aki régóta állítja, hogy a főemlősök, beleértve a korai embert, a kezdetekben nem vadászként jelentek meg a "színen", hanem a számtalan ragadozó zsákmányaként - azt állítja, egyaránt kellett rettegniük a vadmacskától és vadkutyától, a hiénától, sastól és krokodiltól. 

"A modern ember intelligenciáját, az együttműködésre való képességét és sok egyéb tulajdonságát annak köszönheti, hogy az evolúció során folyton azon kellett törnie a fejét, miként cselezheti ki a ragadozókat" - hangsúlyozta Robert Sussman. Kirsten Jenkins és kollégái folytatják a kutatásokat Rusinga szigetén és a szomszédos Mfanganón abban a  reményben, hátha megtalálják a távoli őseinkre vadászó  ragadozó madár a maradványait is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Megvan a neandervölgyi géntérképe

Több százezer évig élt egymás mellett a mai ember és a neandervölgyi, amely csupán harmincezer éve tűnt el a Föld színéről. Valószínűleg nem nagyon tűrték el egymást, hiszen az erőteljes testalkatú Homo neanderthalensis és a törékenyebb Homo sapiens táplálékkonkurensek voltak.