szerző:
hvg.hu

Jelentős átalakulás előtt áll az internet, a weboldalakat leíró html nyelv legújabb verziójának megújulása miatt. Bár a szabvány még korántsem áll készen a bevetésre, a szakemberek bizakodóak: a HTML5 segítségével eltűnhetnek a határok az internetes alkalmazások és a számítógépre telepített programok között.

A számítástechnika fejlődésével olyan új eszközök és technológiák jelentek meg, amelyek kezelésére a jelenlegi keretek már nem nyújtanak hatékony megoldást. Az elmúlt tíz évben jelentősen növekedett a személyi számítógépek, illetve a mobileszközök számító-, és adattároló-kapacitása, illetve a szélessávú technológiáknak köszönhetően az online elérhető tartalmak minősége. A különböző gyártók készülékei azonban sokszor nem azonos alapokra épülnek, ez pedig kényelmetlenséget okoz a fejlesztőknek és a fogyasztóknak egyaránt (érdemes belegondolni, hogy például az Apple termékein nem működnek a Flash alapú videók, játékok, vagy éppen reklámok, a cég első embere, Steve Jobs ugyanis elavultnak és biztonsági szempontból támadhatónak nevezte az Adobe által kifejlesztett multimédia szoftvert). Emellett az internetezési szokások is jelentős változáson mennek keresztül.

A HTML eredete

A HTML (Hypertext Markup Language – hypertext leíró nyelv) első vázlatát az internet atyjaként is emlegetett fizikus, Tim Berners-Lee írta le 1989-ben, amikor a Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) munkatársaként dolgozott. A szakember egy internet alapú hipertext-rendszer leírásában rögzítette a HTML alapjait, emellett létrehozott egy kezdetleges böngészőt, illetve a szerverekre telepíthető szoftvert is, amely képes volt kiszolgálni a felhasználók számítógépeit.

 

A HTML első publikus leírása 1991-ben jelent meg, a HTML 2.0 specifikációja 1994-re készült el. Ez volt az első olyan általános szabvány, amelyre a rendszer későbbi változatai épültek. A nyelv jelenlegi változatának első verzióját 1997-ben publikálta a Berners-Lee által alapított World Wide Web Consortium (W3C), amely a webes szabványok nemzetközi szervezeteként tevékenykedik.

„Rövid és hatásos felütéssel kezdve azt szokták mondani: a web halott” – mondta a hvg.hu-nak nyilatkozva Zentai Péter, a Sense/Net Magyarország Zrt. informatikai igazgatója. „Ez annyit jelent, hogy amikor az emberek ma leülnek a számítógépük elé, már nem weboldalakat nézegetnek a szó klasszikus értelmében. Vagyis, nem csak szöveges dokumentumok között böngésznek, hanem különféle online alkalmazásokat használnak: videolejátszót, szövegszerkesztőt, játékokat és még sorolhatnám. A HTML jelenlegi változata nem képes ezeket a tartalmakat megjeleníteni, ezért különböző külső programokra, úgynevezett pluginekre van szükség – gondoljunk csak arra, hogy amíg nem telepítünk Flash lejátszót a gépre, addig nem fogunk tudni videókat nézegetni, vagy online játékokkal játszani. A HTML5 jóval rugalmasabb keretrendszert fog kínálni, amelyben már olyan funkciók is helyet kaptak, amelyekhez korábban segédszoftverekre volt szükség.”

„Az internet evolúciója zajlik a szemünk előtt” – tette hozzá, szintén a hvg.hu kérdésére válaszolva Bátorfi Zsolt, a Microsoft Magyarország fejlesztési platform szakértője. „Eleinte minden a hiperlinkekről szólt, majd elkezdtek a weboldalak egyre interaktívabbá válni, megjelentek az olyan weboldalak, amelyek már bizonyos alkalmazások (például egy levelezőprogram) működését tették lehetővé. Jelenleg egy médiaközpontú csapásirányt követ mindenki, a cél, hogy a weboldalak valóban képesek legyenek úgy viselkedni, mint a számítógépre telepített programok. A jövőben, ha meglátogatunk egy webcímet, URL-t, nem fogjuk érezni, hogy előre-hátra navigálnánk az egyes oldalak között, ez már ma is egyre kevésbé szokás, a jövőben azonban még hangsúlyosabb lesz. Inkább egyes alkalmazások között fogunk váltogatni, mintha csak a saját gépünkön kattintgatnánk.”

„A HTML5 esetében az egyik kulcsszó a hardveres gyorsítás: ez annyit jelent, hogy a nyelv által leírt oldal sokkal mélyebb szinten fér hozzá a gépünk erőforrásaihoz, akár a grafikus kártyát, akár a processzor műveleteit sokkal hatékonyabban képes felhasználni, ezáltal sokkal gyorsabb és látványosabb dolgok megjelenítésére képes” – magyarázta Zentai. „Bár egyelőre még fejlesztés alatt áll, ha egyszer véglegesítik a szabvány különböző elemeit, többek között olyan grafikai műveleteket, video-, és hanglejátszást tesz majd lehetővé, amelyekhez a jelenlegi verziónál a már említett pluginekre van szükség.”

[[ Oldaltörés (Stratégiai döntések, szabványharcok) ]]

„A Microsoftnál komoly átrendeződést jelentett a HTML5 megjelenése” – tette hozzá a Sense/Net szakembere. „Míg korábban a cég a Silverlight nevű alkalmazáskezelő felületben látta a jövőt, az új webes leíró nyelvet olyan széles körű támogatást kapott a különböző IT-ipari szereplőktől, hogy a redmondiak kénytelenek voltak változtatni a stratégiájukon.”

„Való igaz, hogy az iparági szállóige - „arccal a HTML5 felé” – átalakította a Microsoft Silverlight stratégiáját, azonban ez nem jelenti azt, hogy a cég leállította volna a fejlesztését” – fejtette ki Bátorfi Zsolt. „Az ötös verzió érkezésével fel kellett ismernünk, hogy központi szerepe lesz az olyan tartalomcentrikus oldalak szolgáltatások esetében, ahol kulcsfontosságú, hogy a tartalom gazdagabb, könnyebben kezelhető formában jelenjen meg – gondoljunk például a Facebookra, vagy a YouTube-ra, de akár az online játékok világára. A Silverlightnak viszont továbbra is fontos szerepe lesz az úgynevezett háromképernyős technológiák terén, ez teszi majd lehetővé ugyanis, hogy a különböző felületeken – számítógépek, mobileszközök, tévékészülékek – a felhasználók azonos élményben részesülhessenek.”

A kínai Nemzeti Múzeum virtuális galériája - a bal sarokban a megjelenítés sebessége látható
©

Kérdés, mikor várható, hogy a leíró nyelv iparági szabvánnyá váljon. A W3C 2007-ben fogadta el a HTML5 első specifikációját kiindulási alapként, majd 2008. január 22-én tették közzé az első működő állapotot (working draft). A szervezet 2010. második felére ígérte az ajánlható fázisú változat elkészülését. Azonban már az első vázlat is nyolc hónapot késett a W3C „menetrendje” szerint. Ian Hickson, a HTML5 specifikációjának szerkesztője pedig azt mondta, a leíró nyelv 2012-ben kerül majd ajánlható állapotba. A W3C végleges ajánlását – ez két 100 százalékosan sikeres működő rendszer üzembe helyezését jelenti – pedig 2022-ben, vagy később kaphatja meg.

A játékhoz sem kell már Flash a HTML5 korában
©

„Megtévesztőek lehetnek ezek a számok, ugyanis a HTML5-nek már most is számos eleme működőképes, azonban a teljes ajánlást csak akkor adja ki a W3C, ha a böngészők számára létrehozott tesztoldalakat már minden gyártó szoftvere gond nélkül lesz képes kezelni” – tette hozzá Bátorfi. „De ez egy összetettebb kérdés, ugyanis a HTML5 csupán egy formátum specifikációja, akkor még nem beszéltünk az CSS nevű stílusleíró nyelv - amely a HTML-ben struktúrált dokumentumok megjelenéséért felelős - illetve a JavaScript programozási nyelv - amely a weboldalakon megjelenő objektumokat írja le – legújabb specifikációiról. A W3C-ben körülbelül 400 ember dolgozik az új szabványon, emiatt a folyamat nem túl összehangolt. A végleges változatra szerintem még viszonylag sokat kell majd várni, mivel szabványosítási folyamatról beszélünk, ezért az egyes cégek üzleti, üzletpolitikai érdekei is beleszólnak a végső határidő alakulásába. Azonban szerintem 2011-ben várható egy olyan állapot, amikor publikálják a HTML5 tartalmi specifikációját, mivel eddigre már viszonylag sok tesztesetet megfelelően kielemeznek. A jövő év második felére van emellett időzítve a legtöbb böngészőplatform újabb verzióinak a megjelenése, amelyek már valamennyire a HTML5-höz vannak igazítva. A weben már ma is számos tesztet lehet olvasni a különböző gyártók szoftvereiről, azonban ezek jellemzően elég részrehajlóak, sok múlik azon, hogy melyik böngészőről van szó, illetve, hogy a tesztet ki végezte. A Google például számos befektetést eszközölt, különböző HTML5-tesztoldalakkal kapcsolatban, nyilvánvalóan ezeken a teszteken a saját szoftverük teljesítménye a jobbak között szerepel. Mindenképpen a W3C kommunikációja lesz a mérvadó, és a fejlesztő cégeknek sem érdeke, hogy sokáig eltartson a specifikációt körüli huzakodás. Az előző böngészőháború egyik tapasztalata ez, hogy érdemes minél hamarabb túl kell lépni ezen, mivel senki sem jár jól vele – gondoljunk csak arra, hogy hányféle böngészőre kell optimalizálni egy weboldalt a tervezési fázis során. Az autóiparból vett hasonlattal szólva: nem az a kérdés, hogy ki tud dízelmotort gyártani, hanem, hogy ha már a dízelmotor adott, abból ki tudja a legjobb teljesítményt kihozni.”

[[ Oldaltörés (Operációs rendszer helyett böngésző?) ]]

Minta a fentiekből már kiderülhetett, a HTML5 segítségével egy egyszerű webböngésző segítségével lehetővé válhat sokkal összetettebb programok működtetése a felhasználók számítógépén.

A színpompás halakat is a HTML5 mozgatja
©

„Képzeljük el, hogy meglátogatjuk a kedvenc webrádiónkat, majd a címsorban az egérrel egyszerűen megfogjuk a webcímet és lehúzzuk a képernyő alján sorakozó ikonjaink közé” – magyarázta Bátorfi. „A link bekerül a gyakran használt programok közé és a későbbiekben csak rákattintunk és már hallgathatjuk is az adást, mintha csak egy médialejátszót indítanánk el.”

„A HTML5 már sokkal közvetlenebbül támogatja az úgynevezett WYSIWYG-elemek alkalmazását, ez annyit jelent, hogy a felhasználók számára lehetővé válik, hogy egy weboldalon belül szöveges, grafikus vagy egyéb információkat hozzáadjanak, töröljenek, vagy szerkesszenek a weboldalon belül” – fejtette ki Zentai Péter. „Mivel az így megírt weboldalak sokkal jobban ki tudják használni a felhasználó gépének a hardverét, lehetővé válik az úgynevezett „fél-offline” állapotban működő oldalak létrehozása. Ez például azt jelenti, hogy ha a webes postafiókunkat használjuk és megszakad az internet-kapcsolatunk, akkor is el fogjuk tudni olvasni a leveleinket és meg tudjuk nézni a különböző csatolmányokat, anélkül, hogy a gépnek kommunikálnia kellene a távoli szerverrel. Emellett akár weboldalakon belül is lehetővé válik a drag and drop módszer, vagyis, hogy az egerünkkel egyszerűen megfogjuk és ide-oda mozgassuk a különböző objektumokat, képeket, vagy akár szövegrészeket, mintha csak a szövegszerkesztőben dolgoznánk.”

Interaktív mesekönyv HTML5 módra
©

„Fontos leszögezni, hogy a HTML5 alapvetően tartalmi platform, ezen a téren valóban hatalmas előrelépést jelent” – tette hozzá Bátorfi Zsolt. „Azonban az alkalmazások tekintetében nem ez jelenti a legjobb megoldást. Gondoljunk csak bele, például egy ügyfélkezelő szoftvert nem lenne túl hatékony HTML5-ben megírni, mivel erre léteznek sokkal kifinomultabb módszerek. Ezért nem is gondolom, hogy a specifikáció megjelenésével eltűnnének az asztali gépünkről a különböző szoftverek, már csak azért sem, mert a perifériák használatához mindenképpen szükségünk lesz a gépen futó programokra. A felhasználó viszont valószínűleg kevésbé érzékeli majd, hogy éppen egy online alkalmazást használ, vagy a gépén dolgozik. Ezzel lehetővé válik az is, hogy a különböző szoftverek az interneten keresztül érkezzenek a gépünkre „a felhőből”, azonban ez nem a HTML5 segítségével fog megvalósulni.”

A hatékonyabb keresések korszaka jöhet

„A HTML5 egy másik területen is jelentős változást hoz, ez pedig az úgynevezett szemantikus web megjelenése” – mondta Zentai. „Ez annyit jelent, hogy a HTML-állományokon belül sokkal részletesebben lehet a gépek számára leírni, hogy az oldalak egyes részei milyen funkciót töltenek be. Például a kereső képes lesz majd értelmezni, ha egy oldalon egy cikk formájában szerepel a szöveg, vagy csak egyszerű leírásként. Ez jóval gyorsabb és hatékonyabb kereséseket tesz majd lehetővé.”

„Én pont az ellenkezőjét gondolom, a HTML5 szerintem meg fogja nehezíteni a keresők – elsősorban a Google – dolgát, mivel már nem hiperlinkeket kell indexelni, hanem alkalmazásokat, egyéb elemeket, illetve az eddigiektől radikálisan eltérő weboldal-struktúrákat. Persze a HTML5-be bele lehet látni egy ilyen jövőképet, hiszen a Google számára az lenne az eszményi, ha nem léteznének alkalmazások és operációs rendszerek, csakis és kizárólag a web. Én azonban a másik oldalon állok.”

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Tech

Új dokumentumszabvány: eltűnhet a .doc

A Magyar Szabványügyi Testület jóváhagyása után magyar nemzeti szabvánnyá vált a nyílt irodai szoftvercsomagok alapértelmezett formátuma, az open document format (odf), így a következő években eltűnhet a jelenleg általánosan alkalmazott, ám hivatalosan már nem javasolt .doc formátum.

MTI Tech

Magyarország a 28. a legfejlettebb internet-országok listáján

Magyarország a 28. azon a listán, amit a szélessávú internetes technológiában vezető szerepet betöltő országokról készített az Oxfordi Egyetem Said Business School: az első helyen Dél-Korea áll, majd Hong-Kong és Japán következik, míg a 29. helyen Csehország, a harmincadikon pedig Lengyelország és Szlovákia holtversenyben áll.

MTI Tech

A nyílt dokumentumszabványok alkalmazását kérik a kormánytól

A következő 4-5 évben mintegy 100-110 milliárd forintot takaríthatna meg az állam a nyílt szabványokon alapuló szoftveralkalmazások használatára való áttéréssel; ez ügyben a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség magyar tagozata csütörtökön petíciót adott át a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központjában (EKK).

Tech

Internet Hungary 2010: „a Facebook bűvöletében élünk”

A 11. alkalommal megrendezett szakmai konferencia és előadássorozat idén rendhagyó módon a Balaton északi partjáról Siófokra költözött, az előadások és kerekasztalok beszélgetései azonban a már megszokott témák - közösségi hálózatok, keresőoptimalizálás, személyiségi jogok, adatvédelem - körül forogtak. Míg az egyik teremben az internet egyénre gyakorolt hatásait fejtegették az előadók, néhány méterrel arrébb a fogyasztók behálózásának kérdéseivel foglalkoztak a meghívott vendégek. Néhány jelenlévő szakértő segítségével igyekeztünk betekintést nyerni az éppen uralkodó trendekbe, ami internetes életünk jelenét és jövőjét illeti.

hvg.hu Tech

Letölthető az Internet Explorer 9 legújabb kiadása

Mától letölthető a Microsoft valaha volt leggyorsabban terjedő böngészőjének, az Internet Explorer 9-nek a következő változata. Az elsősorban webfejlesztőknek szánt Platform Preview 6 számos újdonságot hoz.

Az üzemanyagok drágulása ellen tüntettek Franciaországban, egy ember meghalt

Az üzemanyagok drágulása ellen tüntettek Franciaországban, egy ember meghalt

Bekérették a szkopjei magyar nagykövetet a Gruevszki-ügy miatt

Bekérették a szkopjei magyar nagykövetet a Gruevszki-ügy miatt

Autoriter vezetőként beszélt Orbánról John Oliver

Autoriter vezetőként beszélt Orbánról John Oliver

Két betű és egy szám, de mit jelent ez a minden gumin ott lévő kis címke?

Két betű és egy szám, de mit jelent ez a minden gumin ott lévő kis címke?

Peren kívül egyezne meg a BKV az oroszokkal a metrófelújítás kötbéréről

Peren kívül egyezne meg a BKV az oroszokkal a metrófelújítás kötbéréről

Összefogást hirdetett Márki-Zay ellenzéki mozgalma a 2019-es önkormányzati választásra

Összefogást hirdetett Márki-Zay ellenzéki mozgalma a 2019-es önkormányzati választásra