A számítástechnika fejlődésével olyan új eszközök és technológiák jelentek meg, amelyek kezelésére a jelenlegi keretek már nem nyújtanak hatékony megoldást. Az elmúlt tíz évben jelentősen növekedett a személyi számítógépek, illetve a mobileszközök számító-, és adattároló-kapacitása, illetve a szélessávú technológiáknak köszönhetően az online elérhető tartalmak minősége. A különböző gyártók készülékei azonban sokszor nem azonos alapokra épülnek, ez pedig kényelmetlenséget okoz a fejlesztőknek és a fogyasztóknak egyaránt (érdemes belegondolni, hogy például az Apple termékein nem működnek a Flash alapú videók, játékok, vagy éppen reklámok, a cég első embere, Steve Jobs ugyanis elavultnak és biztonsági szempontból támadhatónak nevezte az Adobe által kifejlesztett multimédia szoftvert). Emellett az internetezési szokások is jelentős változáson mennek keresztül.

„Rövid és hatásos felütéssel kezdve azt szokták mondani: a web halott” – mondta a hvg.hu-nak nyilatkozva Zentai Péter, a Sense/Net Magyarország Zrt. informatikai igazgatója. „Ez annyit jelent, hogy amikor az emberek ma leülnek a számítógépük elé, már nem weboldalakat nézegetnek a szó klasszikus értelmében. Vagyis, nem csak szöveges dokumentumok között böngésznek, hanem különféle online alkalmazásokat használnak: videolejátszót, szövegszerkesztőt, játékokat és még sorolhatnám. A HTML jelenlegi változata nem képes ezeket a tartalmakat megjeleníteni, ezért különböző külső programokra, úgynevezett pluginekre van szükség – gondoljunk csak arra, hogy amíg nem telepítünk Flash lejátszót a gépre, addig nem fogunk tudni videókat nézegetni, vagy online játékokkal játszani. A HTML5 jóval rugalmasabb keretrendszert fog kínálni, amelyben már olyan funkciók is helyet kaptak, amelyekhez korábban segédszoftverekre volt szükség.”

„Az internet evolúciója zajlik a szemünk előtt” – tette hozzá, szintén a hvg.hu kérdésére válaszolva Bátorfi Zsolt, a Microsoft Magyarország fejlesztési platform szakértője. „Eleinte minden a hiperlinkekről szólt, majd elkezdtek a weboldalak egyre interaktívabbá válni, megjelentek az olyan weboldalak, amelyek már bizonyos alkalmazások (például egy levelezőprogram) működését tették lehetővé. Jelenleg egy médiaközpontú csapásirányt követ mindenki, a cél, hogy a weboldalak valóban képesek legyenek úgy viselkedni, mint a számítógépre telepített programok. A jövőben, ha meglátogatunk egy webcímet, URL-t, nem fogjuk érezni, hogy előre-hátra navigálnánk az egyes oldalak között, ez már ma is egyre kevésbé szokás, a jövőben azonban még hangsúlyosabb lesz. Inkább egyes alkalmazások között fogunk váltogatni, mintha csak a saját gépünkön kattintgatnánk.”

„A HTML5 esetében az egyik kulcsszó a hardveres gyorsítás: ez annyit jelent, hogy a nyelv által leírt oldal sokkal mélyebb szinten fér hozzá a gépünk erőforrásaihoz, akár a grafikus kártyát, akár a processzor műveleteit sokkal hatékonyabban képes felhasználni, ezáltal sokkal gyorsabb és látványosabb dolgok megjelenítésére képes” – magyarázta Zentai. „Bár egyelőre még fejlesztés alatt áll, ha egyszer véglegesítik a szabvány különböző elemeit, többek között olyan grafikai műveleteket, video-, és hanglejátszást tesz majd lehetővé, amelyekhez a jelenlegi verziónál a már említett pluginekre van szükség.”

„A Microsoftnál komoly átrendeződést jelentett a HTML5 megjelenése” – tette hozzá a Sense/Net szakembere. „Míg korábban a cég a Silverlight nevű alkalmazáskezelő felületben látta a jövőt, az új webes leíró nyelvet olyan széles körű támogatást kapott a különböző IT-ipari szereplőktől, hogy a redmondiak kénytelenek voltak változtatni a stratégiájukon.”

„Való igaz, hogy az iparági szállóige - „arccal a HTML5 felé” – átalakította a Microsoft Silverlight stratégiáját, azonban ez nem jelenti azt, hogy a cég leállította volna a fejlesztését” – fejtette ki Bátorfi Zsolt. „Az ötös verzió érkezésével fel kellett ismernünk, hogy központi szerepe lesz az olyan tartalomcentrikus oldalak szolgáltatások esetében, ahol kulcsfontosságú, hogy a tartalom gazdagabb, könnyebben kezelhető formában jelenjen meg – gondoljunk például a Facebookra, vagy a YouTube-ra, de akár az online játékok világára. A Silverlightnak viszont továbbra is fontos szerepe lesz az úgynevezett háromképernyős technológiák terén, ez teszi majd lehetővé ugyanis, hogy a különböző felületeken – számítógépek, mobileszközök, tévékészülékek – a felhasználók azonos élményben részesülhessenek.”

A kínai Nemzeti Múzeum virtuális galériája - a bal sarokban a megjelenítés sebessége látható

http://www.chinamuseums.com/

Kérdés, mikor várható, hogy a leíró nyelv iparági szabvánnyá váljon. A W3C 2007-ben fogadta el a HTML5 első specifikációját kiindulási alapként, majd 2008. január 22-én tették közzé az első működő állapotot (working draft). A szervezet 2010. második felére ígérte az ajánlható fázisú változat elkészülését. Azonban már az első vázlat is nyolc hónapot késett a W3C „menetrendje” szerint. Ian Hickson, a HTML5 specifikációjának szerkesztője pedig azt mondta, a leíró nyelv 2012-ben kerül majd ajánlható állapotba. A W3C végleges ajánlását – ez két 100 százalékosan sikeres működő rendszer üzembe helyezését jelenti – pedig 2022-ben, vagy később kaphatja meg.

A játékhoz sem kell már Flash a HTML5 korában

www.agent8ball.com

„Megtévesztőek lehetnek ezek a számok, ugyanis a HTML5-nek már most is számos eleme működőképes, azonban a teljes ajánlást csak akkor adja ki a W3C, ha a böngészők számára létrehozott tesztoldalakat már minden gyártó szoftvere gond nélkül lesz képes kezelni” – tette hozzá Bátorfi. „De ez egy összetettebb kérdés, ugyanis a HTML5 csupán egy formátum specifikációja, akkor még nem beszéltünk az CSS nevű stílusleíró nyelv - amely a HTML-ben struktúrált dokumentumok megjelenéséért felelős - illetve a JavaScript programozási nyelv - amely a weboldalakon megjelenő objektumokat írja le – legújabb specifikációiról. A W3C-ben körülbelül 400 ember dolgozik az új szabványon, emiatt a folyamat nem túl összehangolt. A végleges változatra szerintem még viszonylag sokat kell majd várni, mivel szabványosítási folyamatról beszélünk, ezért az egyes cégek üzleti, üzletpolitikai érdekei is beleszólnak a végső határidő alakulásába. Azonban szerintem 2011-ben várható egy olyan állapot, amikor publikálják a HTML5 tartalmi specifikációját, mivel eddigre már viszonylag sok tesztesetet megfelelően kielemeznek. A jövő év második felére van emellett időzítve a legtöbb böngészőplatform újabb verzióinak a megjelenése, amelyek már valamennyire a HTML5-höz vannak igazítva. A weben már ma is számos tesztet lehet olvasni a különböző gyártók szoftvereiről, azonban ezek jellemzően elég részrehajlóak, sok múlik azon, hogy melyik böngészőről van szó, illetve, hogy a tesztet ki végezte. A Google például számos befektetést eszközölt, különböző HTML5-tesztoldalakkal kapcsolatban, nyilvánvalóan ezeken a teszteken a saját szoftverük teljesítménye a jobbak között szerepel. Mindenképpen a W3C kommunikációja lesz a mérvadó, és a fejlesztő cégeknek sem érdeke, hogy sokáig eltartson a specifikációt körüli huzakodás. Az előző böngészőháború egyik tapasztalata ez, hogy érdemes minél hamarabb túl kell lépni ezen, mivel senki sem jár jól vele – gondoljunk csak arra, hogy hányféle böngészőre kell optimalizálni egy weboldalt a tervezési fázis során. Az autóiparból vett hasonlattal szólva: nem az a kérdés, hogy ki tud dízelmotort gyártani, hanem, hogy ha már a dízelmotor adott, abból ki tudja a legjobb teljesítményt kihozni.”

Minta a fentiekből már kiderülhetett, a HTML5 segítségével egy egyszerű webböngésző segítségével lehetővé válhat sokkal összetettebb programok működtetése a felhasználók számítógépén.

A színpompás halakat is a HTML5 mozgatja

http://ie.microsoft.com/testdrive/Performance/FishIETank/Default.html

„Képzeljük el, hogy meglátogatjuk a kedvenc webrádiónkat, majd a címsorban az egérrel egyszerűen megfogjuk a webcímet és lehúzzuk a képernyő alján sorakozó ikonjaink közé” – magyarázta Bátorfi. „A link bekerül a gyakran használt programok közé és a későbbiekben csak rákattintunk és már hallgathatjuk is az adást, mintha csak egy médialejátszót indítanánk el.”

„A HTML5 már sokkal közvetlenebbül támogatja az úgynevezett WYSIWYG-elemek alkalmazását, ez annyit jelent, hogy a felhasználók számára lehetővé válik, hogy egy weboldalon belül szöveges, grafikus vagy egyéb információkat hozzáadjanak, töröljenek, vagy szerkesszenek a weboldalon belül” – fejtette ki Zentai Péter. „Mivel az így megírt weboldalak sokkal jobban ki tudják használni a felhasználó gépének a hardverét, lehetővé válik az úgynevezett „fél-offline” állapotban működő oldalak létrehozása. Ez például azt jelenti, hogy ha a webes postafiókunkat használjuk és megszakad az internet-kapcsolatunk, akkor is el fogjuk tudni olvasni a leveleinket és meg tudjuk nézni a különböző csatolmányokat, anélkül, hogy a gépnek kommunikálnia kellene a távoli szerverrel. Emellett akár weboldalakon belül is lehetővé válik a drag and drop módszer, vagyis, hogy az egerünkkel egyszerűen megfogjuk és ide-oda mozgassuk a különböző objektumokat, képeket, vagy akár szövegrészeket, mintha csak a szövegszerkesztőben dolgoznánk.”

Interaktív mesekönyv HTML5 módra

http://jackinthe.cloudapp.net/Navigate.html

„Fontos leszögezni, hogy a HTML5 alapvetően tartalmi platform, ezen a téren valóban hatalmas előrelépést jelent” – tette hozzá Bátorfi Zsolt. „Azonban az alkalmazások tekintetében nem ez jelenti a legjobb megoldást. Gondoljunk csak bele, például egy ügyfélkezelő szoftvert nem lenne túl hatékony HTML5-ben megírni, mivel erre léteznek sokkal kifinomultabb módszerek. Ezért nem is gondolom, hogy a specifikáció megjelenésével eltűnnének az asztali gépünkről a különböző szoftverek, már csak azért sem, mert a perifériák használatához mindenképpen szükségünk lesz a gépen futó programokra. A felhasználó viszont valószínűleg kevésbé érzékeli majd, hogy éppen egy online alkalmazást használ, vagy a gépén dolgozik. Ezzel lehetővé válik az is, hogy a különböző szoftverek az interneten keresztül érkezzenek a gépünkre „a felhőből”, azonban ez nem a HTML5 segítségével fog megvalósulni.”

A hatékonyabb keresések korszaka jöhet

„A HTML5 egy másik területen is jelentős változást hoz, ez pedig az úgynevezett szemantikus web megjelenése” – mondta Zentai. „Ez annyit jelent, hogy a HTML-állományokon belül sokkal részletesebben lehet a gépek számára leírni, hogy az oldalak egyes részei milyen funkciót töltenek be. Például a kereső képes lesz majd értelmezni, ha egy oldalon egy cikk formájában szerepel a szöveg, vagy csak egyszerű leírásként. Ez jóval gyorsabb és hatékonyabb kereséseket tesz majd lehetővé.”

„Én pont az ellenkezőjét gondolom, a HTML5 szerintem meg fogja nehezíteni a keresők – elsősorban a Google – dolgát, mivel már nem hiperlinkeket kell indexelni, hanem alkalmazásokat, egyéb elemeket, illetve az eddigiektől radikálisan eltérő weboldal-struktúrákat. Persze a HTML5-be bele lehet látni egy ilyen jövőképet, hiszen a Google számára az lenne az eszményi, ha nem léteznének alkalmazások és operációs rendszerek, csakis és kizárólag a web. Én azonban a másik oldalon állok.”