Egy a napokban tartott IVSZ-sajtóbeszélgetésen Ambrus Zsolt, a szervezet főtitkára kifejtette, hogy az adatközpontok váltak az informatikai szolgáltatások meghatározó színterévé. Míg a múltban a cégek jellemzően saját szervertermeket alakítottak ki, addig napjainkban az informatikai rendszerek megkívánják - az áramfelvétel és az ebből fakadó hűtési igény miatt – az új típusú adatközpontokat.

Európában az adatközpontok iránt óriási a kereslet, a növekedés pedig várhatóan még évekig jelentős lesz. Ugyanakkor az IVSZ szerint Nyugat-Európában az ilyen fejlesztések gátja lehet az EU által elfogadott és a legtöbb országban ratifikált kiotói egyezmény. Mivel az adatközpontok a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak, így ezek kiszolgálása a széndioxid-kvótákat maximálisan kihasználó országokban nehézkes.

Az olyan országok, mint Magyarország - ahol még maradt ilyen kvóta - ezt a helyzetet a javukra fordíthatják, a kvóták értékesítése helyett a nagy energiafogyasztók letelepedését támogathatják.

Az IVSZ szerint sorra nyílnak az adatközpontok minden országban, de a megfelelő sebesség, sávszélesség, szakértelem biztosításának érdekében 500-1000 kilométerenként indokolt jelentős adatközpontok építése. Jelenleg Angliában már telítődött ez a piac, Németország már közelíti ezt az állapotot, így most Magyarország Ausztriával és a többi kelet-közép-európai országgal - például Csehországgal - versenyez az effajta, körülbelül 20-50 millió dolláros nagyságrendű beruházásokért.

Adókedvezmény kéne?

Egy adatközpont működési költségeinek 80 százaléka a villamos energiából adódik, ezért ennek alacsony szintje vagy legalább időleges csökkentése fontos döntési szempont a beruházásnál. Az IVSZ ezért azt javasolja, hogy a magyar állam két-három éves adókedvezményt vagy adómentességet biztosítson a felhasznált villamos energiára. Ezzel a kedvezménnyel már jelentős árelőny biztosítható, a kiesett adóbevétel pedig a foglalkoztatás növekedésével és a beruházás létrejöttével kompenzálható.

Adatközponthoz csatlakozni - ez bizalmi kérdés. Legalábbis az IVSZ szerint. Az adat tulajdonosa és a szolgáltató szerződést köt, ebben szabályozzák az adathozzáférési szinteket és a biztonságot. A szolgáltató kötelessége az "adatszuverenitás" biztosítása. Ezért az IVSZ javaslata: készüljön jogszabály, amely kimondja, hogy az adatközpontokban lévő adatokhoz semmilyen formában nem férhet hozzá más, mint annak tulajdonosa, és akit ő erre feljogosít. A szövetség szerint az adatparkok üzemeltetőinek – a vámszabadterületek analógiájára – akár a hazai jogkörnyezet alóli mentességet is fel lehetne kínálni.

A hvg.hu idén már beszámolt arról, hogy a hazai vezetékes távközlési szolgáltatók, az Invitel és a Magyar Telekom igyekszik megvetni a lábát az adatszolgáltatási szegmensben, mindeközben a többi hazai infokommunikációs cég és a nagy nemzetközi gyártók is aktivizálják magukat, és egyre több szolgáltatást kínálnak a hoszting és a kolokáció területén, vagyis a szerverek üzemeltetésekor és elhelyezésekor is.

Van, aki a géptermekre koncentrál...

Ugyanakkor a magyar vállalatok és intézmények mindössze 11 százaléka szervezi ki informatikai erőforrásait, vagy teljes IT-infrastruktúráját és választja az úgynevezett „hosztolt” (kihelyezett) adatszolgáltatásokat, adatközpontokat. Van ezért olyan vállalkozás is, amely a fennmaradó cégeknek kínál megoldásokat. A Persecutor Vagyonbiztonsági Kft. például nem a nagy adatközpontokra épít: a cég az elmúlt hetekben mutatta be a sajtónak az e célra létrehozott Lampertz típusú géptermet. Ez egyedi megoldást jelent tűz- vagy vízkárok és más fizikai behatások - többek között porszennyezés, égési gázok, magas páratartalom - ellen. A cég szerint ma már a szervertermek működése éppolyan kritikus tényező, mint a villamosenergia-ellátás. Különösen igaz ez nagyvállalati, banki és államigazgatási környezetben.

Természetesen nem a Persecutor az egyetlen vállalkozás itthon, amely számítógéptermek építésével, létesítésével, forgalmazásával foglalkozik. Ilyen például a pénzintézeti piacot megcélzó Banktrade Kft., de foglalkozik géptermek építésével az A-Net Consulting Zrt is. A több üzletágban is tevékenykedő Synergonnak szintén van olyan divíziója, amely aktív szereplője ennek a piacnak.