A vállalatok többsége felkészültnek tartja szervezetét a kiberbiztonsági kihívásokra, de vajon mi áll a biztonságérzet mögött? A One Solutions és az IVSZ hazai közép- és nagyvállalatok bevonásával készült kutatása a technológiai védelemtől az incidenskezelésen át a munkavállalói felkészültségig vizsgálta a kérdést.
Ha a szabadságon lévő vezető nevében küldenek átutalásra utasító üzeneteket, az legyen gyanús.
Egy új tanulmány rávilágított, hogy nem elég az MI-fejlesztésekhez, ha csak a szoftverfejlesztők értenek hozzá: más munkakörökben is el kell sajátítani azt, és ehhez számos át- és továbbképzés szükséges.
Az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a mesterséges intelligencia és más diszruptív technológiák elterjedése jótékony hatással lesz a munkaerőpiacra, vagyis bizonyos területeken több munkaerőre lesz majd szükség. Ehhez azonban átképzésekre lesz szükség.
Egy új kutatás szerint több magyar IT-cég is arra készül, hogy visszafogja a fejlesztéseket, mert a növekvő energiaárakat már ők is megérzik.
Az IT-s szakemberhiány Magyarországon különösen problémás, a helyzeten pedig csakis valódi változásokkal lehetne javítani. Az informatikusok szövetségének van is rá ötlete, hogyan.
Minden eddiginél nagyobb lehet az informatikushiány, mivel egyrészt megtörni látszik az IT-szakok iránti növekvő érdeklődés évtizedes trendje, másrészt továbbra is nagyon magas a lemorzsolódás és az elvándorlás, a tanári szakokat pedig egyre kevesebben végeznek – derül ki az IVSZ digitális gazdasági szövetség szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel.
Már sok jó cégvezető érzi, hogy másra is szükség van az emberek megtartása érdekében, mint magas bérekre – mondta a legkiválóbb hazai vállalatokat díjazó brit program vezetője.
Megnéztük, miként birkózik meg az országos informatikushiánnyal egy jól menő magyar vállalkozás. Tulajdonképpen sehogy. Fejlődik, de nem úgy, ahogy tudna. Amint az egész magyar gazdaság sem.
A sci-fi egyre gyorsabban válik valósággá, az emberiség többet fog változni a következő húsz évben, mint az elmúlt háromszázban – ilyen kijelentéseket tett a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Gerd Leonhard világhírű jövőkutató, aki szerint a világ legnagyobb problémája, hogy a Facebook és a Google azt csinál az adatainkkal, amit csak akar. De azt is elmagyarázta, milyen munkákkal lehet túlélni a robotok miatti leépítéseket. Ja, és szerinte Stephen Hawkingnak sem kell hinni, amikor világvége-jóslatokat tesz.
Tavaly ők is harcosan kikeltek az internetadó kormányzati terve ellen, az internetes nemzeti konzultáció bejelentésekor azonban már Deutsch Tamás mögött ültek – hogy mára aztán becsempésszék a szakmai közbeszédbe (és az orbáni retorikába is) a digitális gazdaság fogalmát. Laufer Tamást, az IVSZ (Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége) elnökét kérdeztük arról, megérte-e „táncba menni”.
Egyre több informatikus hiányzik Magyarországról, csak Java-fejlesztőből azonnal 10 ezret lehetne felvenni.
Áttörést hozhatna a piacképtelen diplomával rendelkezők helyzetén egy hatékony informatikai átképzési rendszer kialakítása a szakmai szövetség szerint.
Az iskolai oktatás keretein belül Magyarországon a diákok nem tudják megszerezni az alapvető digitális készségeket sem, így kiszorulnak a munkaerőpiacról.
Egy magyar mezőgazdasági dolgozó termelékenysége messze elmarad a nyugat-európai társakétól, de a szakadék akár tovább is nőhet, ha a magyar gazdáknak csak egy kis része változtat a szemléletén, derült ki múlt héten – a Watify program keretében megrendezett – PreGa agrárinformatikai konferencián. A rendezvény résztvevői amellett érveltek, hogy több ezer éves múltra visszatekintő mezőgazdaság és az alig 60 éves informatika kiválóan együtt tud működni.
A cégek innovációs tanácsadás igénybevételére és a nemzetközi piacra lépést támogató marketingtevékenységre használhatják az összesen 1 milliárd értékben megpályázható forrást.
Az idén megvalósult informatikai projektek, a gyorsuló ütemben növekvő szoftverexport, a hazai startup világ élénkülése mind arra utal, hogy rengeteg az informatikában kiaknázatlan lehetőség Magyarországon - mondta Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) főtitkára az MTI-nek.
Ha egy orvos egy daganatról készült felvételeket nézegeti, összehasonlítja más képekkel, simán elintézheti a kórház egész éves költségvetését, ha a netadó terhelné az adatforgalmat. A kormányzatnak technofóbiája van, és miközben szóban minden támogatást megígértek már Brüsszelnek és a telekommunikációs iparágnak a digitális Magyarország mihamarabbi elősegítése érdekében, a tettek nem errefelé mutatnak. A vállalhatatlan netadóról és az évente hiányzó tízezer képzett informatikusról is nyilatkozott a hvg.hu-nak Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.
Az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések árának növekedéséhez vezet. Ez a szabályozás nem adónövelő, hanem internethasználat-csökkentő hatású – írta közleményében az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége.
Minden évben nő a betöltetlen informatikai álláshelyek száma, miközben egyre kevesebben választják ezt a szakirányt az egyetemeken. Pedig a területen jól teljesítők Magyarországon kereshetnék meg nyugati színvonalú bérüket, egy nyugati színvonalú munkahelyen.
