Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Andrew Dessler, a Texasi A&M Egyetem professzora az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Terra műholdján lévő, speciális CERES (Clouds and the Earth's Radiant Energy System) műszer mérései alapján számolta ki a felhőkben az elmúlt évtized éghajlati változásainak köszönhetően felgyülemlett energia mennyiségét. Ezen kívül felhasználta a NASA egyéb kutatóprogramjait, illetve az Európai Középtávú Előrejelző Központ meteorológiai elemzéseit is. Dessler ördögi körként jellemezte a folyamatot: a hőmérséklet emelkedése miatt a felhők több hőt tárolnak, aminek következtében tovább melegszik az éghajlat. A kutató NASA által támogatott munkája a Science tudományos folyóiratban jelent meg.
Bár az éghajlati modellek már régóta jelezték, hogy a felhők fokozzák majd az emberi tevékenység okozta felmelegedést, a legutóbbi időkig lehetetlen volt megfigyelésekkel alátámasztani a figyelmeztetéseket. A mostani eredmények arra utalnak, hogy az éghajlati modellek valósághűen szimulálják a felhőknek a változó éghajlatra adott reakcióját - közölte Dessler a ScienceDaily című hírportál szerint.
Néhány szakember nemrégiben azzal érvelt, hogy a felhők stabilizálják az éghajlatot, és megakadályozzák, hogy az üvegházhatású gázok jelentős felmelegedést okozzanak. A jelenlegi kutatás eredményei azonban ennek pont az ellenkezőjére világítanak rá. A texasi professzor szerint a hőmérséklet az elkövetkező évszázadban több Celsius-fokkal emelkedhet, ha a mostani mértékben folytatódik az üvegházhatású gázok kibocsátása.
