szerző:
techline.hu
Tetszett a cikk?

Ha az ember az IT-szektor történéseit figyeli, néha úgy érzi, ugyanaz a történet ismétlődik zsarnokokról és...

Ha az ember az IT-szektor történéseit figyeli, néha úgy érzi, ugyanaz a történet ismétlődik zsarnokokról és zsarnokölőkről, akik egy idő után maguk is zsarnokokká válnak, csak közben a szereposztás változik. Egy időben a Microsoft alakította a mindent legázoló óriást, és a közvélemény lelkesen drukkolt ellenfeleinek, köztük a Google-nak, amely a neten betyárosan odacsapott a kolosszusnak. Ahogy azután a Google ijesztően nagyra nőtt, az osztatlan szimpátia elenyészett, és átáramlott a kisebb, gyengébb riválisokhoz. Ám most megint újraosztották a szerepeket: szép csendben újabb kolosszus született, a hamvaiból feltámadt Apple, és vélt vagy valós egyeduralmi törekvéseinek talán épp a Google vethet véget. A küzdelem az okostelefonok platformján zajlik, és 2011-ben várhatólag tovább fog durvulni.

Ne nyúlj a mobilomhoz!
Pedig a történet olyan szépen indult! 2006 nyarán az Apple feje, Steve Jobs meghívta az Apple igazgatótanácsába a Google vezérigazgatóját, Eric Schmidtet, és 2007 januárjában közösen mutatták be az iPhone-t, amelyhez Schmidt melegen gratulált. A szövetség megpecsételéseként a Google átadta az Apple-nek legdrágább kincseit, a keresőt és a térképeket, amelyek díszhelyet kaptak az új eszközben. A Google azonban jól tudta, hogy a jövő a világhálón is a mobiloké, és aki ezt a platformot uralja, kezébe kaparintja az internet kulcsát. Márpedig ilyesmit még legkedvesebb szövetségesének sem engedhet meg egy olyan cég, amelyik az internetből él, és létfontosságú, hogy szabadon kijusson kedvenc játszóterére. A Google ezért 2007 végén kirukkolt saját mobilplatformjával, az Androiddal. Természetesen nem a semmiből varázsolta elő ilyen gyorsan: a szoftvert fejlesztő kis cég még 2005-ben a tulajdonába került, és az iPhone sikere csupán további ösztönzést adott a fejlesztéshez.

Az Android az iPhone-t utánozta, ráadásul a Google szokott üzletpolitikájának megfelelően ingyen kínálta minden gyártónak és mobilszolgáltatónak: nem meglepő, ha mindezt az Apple-nél merényletként élték meg. Azóta a két cég között egyre durvább lett az adok-kapok. Versenyben csepülik egymást platformját, és az Apple szabadalmi perrel igyekezett megakadályozni az androidos gépeken a többujjas bűvészkedés,  a multitouch használatát. A Google közben elhalászta az Apple orra elől el az online hirdetési szektor egyik legnagyobb cégét, az AdMobot, az Apple viszont a Google által kiszemelt LaLa zenei streaming szolgáltatást orozta el.
Ha az AdMobról le is csúszott , 2010 nyarán saját hirdetési rendszert indított be az iPhone-ra az Appla, egyszersmind megpróbálta lebénítani az AdMob lehetőségeit (lásd „Átrajzolódó frontvonalak” írásunkat a xx.oldalon). 2009 nyara óta Schmidt már nem tagja az Apple igazgatótanácsának – csoda, hogy addig kitartott --, és Apple a közös ősellenséggel, a Microsofttal szövetkezett, hogy a mobil eszközeiről kiszorítsa a Google keresőjét.

Különbségek és hasonlóságok
A csata azért is érdekes, mert merőben különböző üzleti filozófiát valló cégek csapnak össze. Az Apple a végletes bezárkózás, a Google pedig a teljes nyitottság híve. Az Apple saját maga gyártja csodás eszközeit, amelyeken kizárólag a saját operációs rendszere fut. Azt is maga szabja meg, hogy milyen szoftvereket enged be erre a platformra, és milyeneket tilt ki, sokszor elég mondvacsinált indokkal. Nem a felhasználó dönti el, hogy mit vesz meg a pénzéért, az alkalmazásbolt kínálatát az Apple saját ízlése és üzletpolitikája alapján szelektálja. A felhasználó mégsem panaszkodhat, mert e szigorúan kontrollált, zárt világon belül minden eszköz, az iPodtól az iPhone-on át az iPadig és az asztali rendszerekig tökéletesen összecsiszolt, olajozott működésű, barátságos, és persze gyönyörű.
A Google saját hardvert nem készít és nem árul; eddig egyetlen ilyen próbálkozása volt, a számos kritikával illetett Nexus One okostelefon, de állítólag ebbe is csak azért fogott, hogy kezdő lökést adjon az Android platformnak. Az ő lételeme az internet, amelynek centrumában a Google talpköve, a fantasztikus munkával kialakított, folyamatosan fejlesztett, egyre intelligensebb kereső áll.

A szolgáltatások szintjén sok a hasonlóság az Apple és a Google között. Az e-könyvektől a videoszolgáltatáson át az online irodai eszközökig a két cég kínálata szinte teljesen lefedi egymást. A Google arzenáljából eddig hiányozott a zenebolt, de év végére már beindulhat az Android-rendszerekről elérhető letöltő szolgáltatás. Az Apple viszont saját térképkészítő céget vásárolt, nyilvánvalóan azért, hogy az iPhone-on leváltsa a Google térképeit. Mindkét cég megpróbálja betömni várfalain a lyukakat, és megtalálni a másikén azokat a gyenge pontokat, ahová tüzet nyithat.

Platformháború újratöltve
A küzdelem nyitott. Az iPhone lépéselőnyben van az Androiddal szemben, és nemcsak azért mert eleve korábban indult, hanem azért is, mert kiválóan integrált platform, okostelefonon és tableten egyaránt fut, míg a Google-nél egyelőre külön ágon halad az Android és a Chrome OS (amely az iPad-vetélytársnak szánt Google tablet operációs rendszere is lesz). Ugyanakkor az Android népszerűsége rohamosan nő: a Google szerint naponta kétszázezer, Google-szolgáltatásokkal felszerelt androidos eszközt aktiválnak, és egyik nagy gyártó a másik után hozza ki Androiddal ellátott – és az iPhone-nál jóval olcsóbb -- okostelefonját. A Google-t segíti, hogy miközben ő a korlátok ellen lép fel, az Apple-ről úgy tűnhet, furkósbottal védi előjogait.  A közvélemény nem szereti az ilyesmit, mi több, az amerikai kereskedelmi hatóságok sem díjazzák, amint azt a Microsoft példájából már megtanulhattuk.

A történelem néha ismétli önmagát. Steve Jobs egyszer már vívott egy hasonló „platformháborút”. Akkor, a Microsoft-féle Windowsszal szemben veszített, viszont elnyerte a közvélemény szimpátiáját, ami rengeteget javított az Apple imázsán, és az ínségesebb időkben segített életben tartani a céget. Az iPod és az iPhone sikere újból a csúcsra röpítette az Apple-t: piaci kapitalizációja nyáron meghaladta a 231 milliárd dollárt, és ekkora tőkeerő könnyen hatalmi politikára csábít. Kétséges azonban, hogy ezt az új harcot megnyerheti-e, és ha nyer, hosszabb távon nem veszít-e sokkal többet?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Egészségügyi jogviszony: két hónappal később lép hatályba az átalakulás

Egészségügyi jogviszony: két hónappal később lép hatályba az átalakulás

Ön is tesztelheti: itt a Spotify Stories

Ön is tesztelheti: itt a Spotify Stories

Hogyan fog kinézni az oktatás 2030-ban?

Hogyan fog kinézni az oktatás 2030-ban?