Előadássorozattal, tudományos és üzleti fórumokkal, a cég történetét bemutató könyvvel, rövidfilmekkel és önkéntes dolgozói programokkal készül egy valóban jeles évfordulóra a „Nagy Kék”. IBM 100 néven honlapot is indított, amely a cég 100 éves történetét, régi és új találmányait, a következő száz évet megalapozó projekteket mutatja be izgalmas történeteken, képeken, kisfilmeken keresztül.  Az IBM-mel együtt ünnepel az IBM Magyarország is, szintén fontos évfordulóra készülve: az amerikai cég 75 évvel ezelőtt, 1936-ban alapította meg Budapesten magyarországi leányvállalatát.

„Büszke vagyok arra, hogy annak idején itt kezdtem pályafutásomat. Akkoriban, a kilencvenes évek közepétől az e-Business modell jelentette a legnagyobb innovációt az IBM-nél, elérhetővé téve az internetet a vállalkozások számára és megnyitva  ezzel az e-kereskedelem piacához vezető utat” –  mondta el Veres Zsolt, aki február 1-jén foglalta el a vezérigazgatói széket, hozzátéve, hogy külön öröm számára, hogy egy ilyen kiemelkedő évben veheti át a cég irányítását.

Watson&Watson  
A napokban csapott össze egy népszerű amerikai tévés vetélkedőben az IBM új szuperszámítógépe a műsor történetének legsikeresebb versenyzőivel. Watson három menetben győzte le emberi ellenfeleit a Jeopardy! történetének legkülönlegesebb sorozatában. További részleteket itt olvashatnak.
A gép egyébként arról a Thomas J. Watsonról kapta nevét,  aki 100 évvel ezelőtt megalapította és útjára indította az IBM elődjét, a Computing Tabulating Recording vállalatot. A kezdetben kereskedelmi mérlegek, órák, lyukkártyák és sajtszeletelők gyártásával foglalkozó 1300 fős New York-i cég, találmányai és technikai újításai révén, száz év alatt a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb informatikai vállalatává fejlődött.

Flopi, vonalkód és egy nagy lépés
Az IBM nevéhez fűződik például az első, teljesen automatikusan működő, bonyolult kalkulációkra is képes számítógép (amely kereken öt tonnát nyomott) és az első számítógépes repülőjegy-foglalási rendszer, amely később utat nyitott az online bankolásnak. Az IBM szakemberei fejlesztették ki a flopilemezt, a vonalkódot és a bankártyák mágneses azonosítóját. A vállalat az ötvenes évektől részt vett az amerikai Apollo űrprogramban, technológiája az 1969-es Holdra-szálláskor is segítette az űrhajósokat. Tudósai 1986-ban a kort megelőző nanotechnológiát alkalmazva, 35 atomból kirakták a vállalat logóját, amivel Nobel-díjat is nyertek. A nyolcvanas években az IBM PC-kkel terjedt el a „számítógépezés” a nagyközönség köreiben, miközben a cég óriási energiákat fordított az emberi elmével versengő szuperszámítógépek építésébe. A Kaszparovot 1997-ben legyőző Deep Blue és a Jeopardyban bizonyító Watson ennek a szédítő lendületű 100 éves fejlődésnek a betetőzése.