A helyettes államtitkár elmondta: a pénteken kezdődött kétnapos üléshez a magyar elnökség kísérő rendezvényeket is szervezett. Ezek között volt egy politikus-üzletember találkozó, amelyen a Morgan Stanley befektetési banktól a Tescóig egy egész sor multinacionális vállalat vezetője vett részt. Az eszmecserén az EU 2050-ig kitekintő úgynevezett dekarbonizációs stratégiáját vitatták meg. Ez azt célozza, hogy 1990-hez képest 80-95 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.

"Várakozásaimmal ellentétben a cégek támogatják" az Európai Bizottság (EB) márciusban bemutatott tervét - mondta Olajos Péter. Hozzátette: "a nem máról holnapra élő, hanem hosszú távra tervező vállalatok lehetőséget látnak az elképzelésben, és nem akadályt", hiszen nagyban segíti a fejlesztések, beruházások előkészítését, ha van az uniónak olyan dimenziójú terve, amelyhez lehet igazodni.

A nyomdagépek esetében például két generációváltás lehet 2050-ig, és az útiterv révén jobban lehet optimalizálni a technológia fejlesztését. A vállalkozásokat nem annyira a konkrét számok érdeklik, hanem a főbb irányok, az, hogy merre indulnak el a gazdaság mozgásterét meghatározó, a szabályokat kialakító szereplők, köztük az EU - mondta Olajos Péter.

A dekarbonizációs stratégiával versenyelőnyt is szerezhet az EU. A károsanyag-kibocsátás csaknem teljes megszüntetését előíró szabályozás úttörő technológiák kifejlesztését ösztönözheti, és a vívmányok aztán az unióból terjedhetnek tovább a világ más térségeibe - tette hozzá.

Az EB útiterve szerint 2030-ban már 40 százalékos, 2040-ben 60 százalékos lenne a csökkentés. A jelenleg érvényes célkitűzést, a 20 százalékos kibocsátás-csökkenést a bizottság szerint már 2020-ra túllépheti az EU, feltéve, hogy a tagországok teljesítik azt a vállalást, hogy az évtized végére az energiahatékonyságot is 20 százalékkal javítják.

Az EB szerint az éghajlatra káros gázok kibocsátását 25 százalékkal lehet visszafogni 2020-ig a jelenlegi technológiai feltételek mellett. Connie Hedegaard, a káros éghajlatváltozás elleni harcért felelős biztos a gödöllői találkozót záró sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az EU-ban azonnal meg kell kezdeni az átállást az úgynevezett alacsony szénkibocsátású gazdaságra. "Minél tovább várunk, annál költségesebb lesz az átállás" - fogalmazott a dán biztos.