szerző:
Szegő Iván Miklós

Az emberi űrutazás még manapság is nagy érdeklődést kelt, nemhogy ötven évvel ezelőtt, amikor az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte, hogy a szovjetek mikor lövik fel a kutyák, egerek, tengerimalacok és békák után az első embert a kozmoszba.

Az első emberi űrutazás elsősorban szovjet propagandaeszköz volt a hatvanas évek elején, és a szovjet rezsim technikai fölényét hivatott bizonyítani. Mindez azonban kezdetben talán nem volt más, mint a haditechnikai verseny egyik „mellékterméke”. A hatalmas, ormótlan s a meg nem valósult atomháborúból „visszamaradt”, szovjet interkontinentális ballisztikus rakéták ugyanis kifejezetten alkalmasnak bizonyultak nagyobb terhek szállítására is.

Az első szputnyikot 1957. október 4-én lőtték fel a szovjetek, és 1958. január 4-én semmisült meg. Az amerikaiak kétségtelenül le voltak maradva, de sokan azzal magyarázták ezt, hogy a ballisztikus rakétáikkal ekkorra már megelőzték a szovjeteket. Vagyis hordozóeszközeik kisebbek voltak, és így is el tudták juttatni az atom- és hidrogénbombáikat a célterületre. A kisebb rakéták viszont nem voltak alkalmasak emberek szállítására a világűrbe.

A szputnyikkrízis és a következmények

Ha nem is az amerikai tudósok körében, de az USA közvéleményében szinte sokkot okoztak az első szovjet szatellitről érkező 1957-es hírek. Mindenesetre Amerikában villámgyorsan, három-négy hónap múlva fellőttek egy Explorer-1 nevű műholdat. (Az eszköz 1958. január 31-én indult útnak, és 12 évig keringett a Föld körül.)

Közben a szovjetek hatalmas rakétái élőlényt is képesek voltak a világűrbe juttatni. Az első kutya, Lajka még nem járt jól; 1957. november harmadikán lőtték fel a második szputnyikkal, amely 1958. április 14-én semmisült meg (de Lajka már a fellövés után pár órával elpusztult minden valószínűség szerint). Ennek a szputnyiknak a súlya már meghaladta a fél tonnát. 

Lajka kutya

Hamarosan sikerült a hatalmas rakétákhoz olyan hermetikusan zárt kabint készíteniük a szovjeteknek, ahol a nyomás, a hőmérséklet, a páratartalom egyre elviselhetőbbé vált az állatok számára. A szovjet Szputnyik III., ahogy ezt a Népszabadság nevezte 1961-ben, 1958. május 15-én indult útnak, 1327 kilogramm hasznos tömeggel. Csaknem két évig működött, és 1960. április 6-án semmisült meg.

„Az első űrrakéták”

A korabeli szóhasználat szerint az első űrrakétát 1959. január másodikán indították útnak a szovjetek. A Nap körül keringett ez az eszköz a Népszabadság 1961. március 26-ai írása szerint. Ezzel a pártlap finoman megkerülte azt a tévedést, hogy a Holdba kellett volna csapódnia, és ehelyett a Naprendszer központja körül kezdett keringeni. (Amit a Népszabadság akkor űrrakétának nevezett, azt ma egyébként űrszondának hívjuk, és Luna-1-ként emlegetik az űrkutatás történetében.)

Sztrelka kutya kitömve - egészséges kölyköket szült, miután visszatért a Földre
©

A Luna-2-nek már sikerült eltalálnia a Holdat: ez az űrszonda (a második „űrrakéta”) két nappal fellövése után, 1959. szeptember 14-én érte el égi kísérőnket. A harmadik szovjet „űrrakéta” 1959. október 4-én indult útnak, és 1553 kilós hasznos terhe tényleg hasznosnak bizonyult: megkerülte a Holdat és először fényképezte le annak túloldalát.

Új korszak a szovjet űrkutatásban: a „szputnyikűrhajók”

1960-ban új periódus kezdődött a szovjet űrkutatásban. 1960-ban lőtték fel – a korabeli magyar szóhasználat szerint – az első szputnyikűrhajót, vagyis a ma ismert űrhajók elődjét. 1962-ben zuhant vissza a Föld légkörébe, egy darabját Wisconsinban, az USA-ban találták meg. Ez az űrhajó már a korábbiaknál is sokkal nagyobb terhet volt képes magával vinni az űrbe: 4540 kilót.

Sztrelka és Belka bélyegen
©

A második szputnyikűrhajót (mai orosz források szerint: Szputnyik-5, korabeli szovjet megnevezés szerint: Korabl-Szputnyik-2) 1960. augusztus 19-én lőtték fel. Ennek útja az emberi űrutazás szempontjából döntő fontosságú volt: hiszen ez az eszköz másnap, augusztus 20-án visszatért a Földre, és vele együtt Belka és Sztrelka kutya is. A nőstény kutyák közül Sztrelka visszatérése után egészséges utódokat hozott világra – erről az 1961-es Népszabadságban lehetett olvasni.

Elpusztult űrkutyák: Pcsolka és Muska

Nem járt ilyen jól a harmadik szputnyikűrhajó „legénysége”. Pcsolka és Muska 1960. december elsején indultak útnak, de másnap elpusztultak, amikor az űrhajó megsemmisült, miután rossz szögben léptek be a Föld légkörébe. 

Jelekből alkotott amerikai kép az elpusztult orosz kutyákról
©

A negyedik szputnyikűrhajó utasa Csernuska volt, ő 1961. március 9-én indult és ugyanezen a napon az előre kijelölt helyszínen landolt. Ezek után indult útnak Zvezdocska, azaz Csillagocska. Az ő útja a Gagarin előtti egyik utolsó próba volt. Van olyan történet, amely szerint a kutyának állítólag maga Gagarin adta a nevét is. Zvezdocska épségben tért vissza a Földre, miután a TASZSZ aznapi jelentése szerint „a világűrkutatási tervnek megfelelően 1961. március 25-én földkörüli pályára küldték az ötödik szovjet szputnyikűrhajót. A kilövés fő célja a szputnyikűrhajó szerkezetének és azoknak az űrhajón elhelyezett rendszereknek a további tökéletesítése volt, amelyek biztosítják az emberi élet működését a kozmikus repülés közben és a Földre való visszatéréskor.”

A tudósítás szerint, amelyet a másnapi Népszabadság közölt, „a Zvezdocska nevű kutya és más élő szervezetek számára kabint szereltek a szputnyikűrhajóra”. Az űrhajóra számos távmérő és televíziós berendezést szereltek, ezek is „kifogástalan” működtek. Majd azt is megtudhattuk, hogy „miután a szputnyikűrhajó teljesítette az előírt kutatási programot, ugyanezen a napon, utasításra sikeresen leereszkedett földkörüli pályájáról és az előre meghatározott körzetben ért földet.”

Rendes volt Zvezdocska közérzete

A gyorsvizsgálatok szerint a landolás után Zvezdocska „közérzete rendes” volt, de a kutyát megfigyelésre Moszkvába szállították. Később kiderült, nincs baja a kutyának, amely nem volt egyedül a világűrben: kísérleti egerek, tengerimalacok, békák, mikrobák, vírusok és gombák is elkísérték. „A kísérleti szervezetek” – a március 28-ai Népszabadság szerint – „kielégítő állapotban vannak és teljes mértékben megőrizték életműködésüket”.

Zvezdocska sikeres visszatérése felbátorította a szovjet tudósokat. Parin akadémikus ezt mondta a landolás után: „Lehet, hogy egyes szkeptikusok az első sikeres visszatérést véletlennek tekintették, és a másodikra azt mondták, hogy az a véletlen ismétlődése. De most, a harmadik sikeres visszatérítés után mindenkinek el kell ismernie, hogy ez már törvényszerű.”

Az akadémikus nem beszélt természetesen Pcsolka és Muska elpusztulásáról, de a jelenlegi adatok szerint tényleg nagy eredmény volt – ha több sikertelen repülés tényleg nem történt -, hogy négyből háromszor sikerült épségben visszahozni egy űrhajó utasait a Földre a szovjeteknek. Zvezdocska útja így megnyitotta a lehetőséget az első emberi űrutazásra, amit Jurij Gagarin tett meg 1961. április 12-én.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Szegő Iván Miklós Tech

Idén lesz 50 éves – mi történt a születésekor?

Ötven évvel ezelőtt, 1961-ben született hat ismert személyiség. Mementó-sorozatunk e rendhagyó részében megnéztük, mi történt többek között Gyurcsány Ferenc, Lagzi Lajcsi, a néhai Diana hercegné és Barack Obama születésekor a világban, illetve Magyarországon a korabeli sajtó szerint. Mindennek kapcsán egy világhírű író és egy fontos magyar politikus halálát is felidézzük.

Jól jár a szigetszentmiklósi polgármester a városba tervezett új ipari parkkal

Jól jár a szigetszentmiklósi polgármester a városba tervezett új ipari parkkal

Lovász László: Palkovics úr kiváló mérnök

Lovász László: Palkovics úr kiváló mérnök

Besült ellenzéki akció: nem tudták helyesen leírni a fojtani szót

Besült ellenzéki akció: nem tudták helyesen leírni a fojtani szót

Éppen kertészkedett, mikor az egyik fáról egy puma nézett le rá

Éppen kertészkedett, mikor az egyik fáról egy puma nézett le rá

Meglepően hosszú kampányszünetet tart az Országgyűlés

Meglepően hosszú kampányszünetet tart az Országgyűlés

Videó: erre az autóritkaságra még Londonban is lefagyott a forgalom

Videó: erre az autóritkaságra még Londonban is lefagyott a forgalom