Jurij Gagarinnak és Farkas Bertalannak is hatalmas, nyitott autós felvonulást szerveztek Budapesten, miután visszatértek az űrből és erre a propaganda is készült rendesen. Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
1961. április 12-én a Szovjetunióból indították útjára a világ első embert szállító űrhajóját, a Vosztok-1-et, fedélzetén Jurij Gagarinnal repülő őrnaggyal, aki összesen 108 percet töltött odafenn. Ezzel egyúttal a nagy kérdés is eldőlt, hogy vajon ki küld először embert az űrbe, a szovjetek vagy az amerikaiak. Az USA válasza persze nem maradt el.
A kozmonauta egyetlen alkalommal ült, pontosabban inkább állt a kocsiban, amikor végighajtottak vele az orosz fővároson az űrutazása után.
Az űrverseny első évei egyértelműen a szovjeteké voltak: a kommunista birodalom bocsátotta Föld körüli pályára az első műholdat, Jurij Gagarin volt az első ember, aki megjárta a világűrt, a szovjetek küldték az első űreszközöket a Holdra, s Alekszej Leonov volt az első űrhajós, aki kilépett a kozmoszba. Moszkva mégis elvesztette az egyik legfontosabb versenyt, a holdra szállásért vívott ütközetet. És nem is véletlenül.
Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, kozmonauta, a világ első űrhajósa ötven éve, 1968. március 27-én vesztette életét repülőgép-balesetben.
Bármilyen hihetetlen, 2013-ig nem készült szovjet vagy orosz mozifilm a kozmoszt elsőként megjárt űrhajósról, Jurij Gagarinról. A három éve bemutatott Első az űrben című film most kerül a magyar mozikba, a hősi eposzból azonban, bár lenne miről mesélni, sok minden kimaradt.
2013-ig nem készült szovjet vagy orosz mozifilm Jurij Gagarinról. Az Első az űrben című film most kerül a magyar mozikba, a hősi eposzból azonban, bár lenne miről mesélni, sok minden kimaradt.
A világon elsőként Jurij Gagarin jutott fel az űrbe, ahol pontosan 108 percet töltött: Vosztok-1 űrhajójával 1961 április 12-én indult útnak, mely alatt megkerülte a Földet, a visszatérést követő zajos ünneplés után nem sokkal pedig kezdetét vette az amerikaiakkal folytatott űrverseny. Gagarint első útján hadnagyból őrnaggyá léptették elő, az űrben töltött percekről hangfelvételt és írásos jegyzeteket is készített. A hazatérést követő hirtelen jött népszerűséget nehezen viselte, megromlott házassága után pedig alkoholproblémái voltak. 1962-től a Legfelső Tanács tagja lett, később visszatért Csillagvárosba, ahol többször használható űrhajók tervezésével foglalkozott. 1967-ben újabb feladatot kapott: Komarov űrhajós tartalékaként Gagarint választották a Szojuz–1 repülésére. Az újbóli gyakorlatokhoz ismét vadászgépbe ült, 1968. március 27-én egy MIG-15-össel végrehajtott rutinrepülés során kiképzőjével, Vlagyimir Szerjoginnal együtt lezuhantak. A baleset körülményei sokáig tisztázatlanok voltak, ám a 2013-ban nyilvánossága hozott, korábban titkosított dokumentumokból kiderült, hogy Gagarinék az akkor tesztelt új Szu-15 vadászgép tesztrepülésének hibája miatt kerültek bajba, s vesztették életüket. Képes összeállításunk az első űrhajós életéből.
Úttörőtáborok, beutaló Szocsiba, olcsó fagylalt és nyalóka, kapitalista verseny helyett társadalmi szolidaritás – ilyen és ehhez hasonló érveket sorakoztatnak fel azok, akik szerint a Szovjetunió bukása előtt jobb volt az élet Oroszországban. Márpedig ők nincsenek kevesen - írja e heti számában a HVG.
"Száz évvel ezelőtt volt egy bátor ember, Lányi Antal, aki először repülte át a Balatont bizonyítva, hogy őseink...
Jurij Gagarin, a világűrben járt első ember repülőgépét talán lelőtték - ennek a lehetőségét vetette fel egy idős ember a Moszkovszkij Komszomolec című lapban hétfőn.
Szerencsésen visszatért a Földre kedden a Jurij Gagarin nevét viselő Szojuz TMA-20 orosz űrhajó fedélzetén három emberrel és kísérleti célokra szolgáló legyekkel; az űrhajó tiszta időben szállt le a kazah sztyeppén, miután hat hónapot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).
Valószínűleg a saját hibája okozta a világ első űrhajósának a halálát. Legalábbis ez áll annak a bizottságnak a jelentésében, amely Jurij Gagarin 1968. március 27-ei repülőgép-balesetének a körülményeit vizsgálta.
Csaknem 600 millió forintnyi összegért kelt el az a szovjet űrkabin, amely 18 nappal megelőzte Gagarin űrutazását "fedélzetén" egy élő kutyával és embernagyságú próbababával.
A világűr meghódításában szerzett érdemeiért érdemrenddel tüntette ki Dmitrij Medvegyev orosz államfő Farkas Bertalan magyar űrhajóst kedden, Jurij Gagarin űrutazásának 50. évfordulóján a moszkvai Kreml Katalin termében.
Az orosz állami duma hétfőn, az első ember űrrepülésének 50. évfordulója alkalmából hangsúlyozta, hogy Oroszország következetesen fellép a támadó fegyverek űrbe juttatása ellen, az ellen, hogy a világűrben fegyverkezési hajsza induljon el, s egyben támogatásáról biztosította az államfő és a kormány lépéseit, amelyekkel meg kívánják erősíteni Oroszországnak űrkutatási nagyhatalomként játszott szerepét.
Ötven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én Jurij Gagarin földkörüli pályára állt Vosztok űrhajójával, így az összeesküvéselmélet-gyártók kombinációinak dacára ő tekinthető mind a mai napig a világ első kozmonautájának.
Automatikus üzemmódban, sikeresen kikötött csütörtök hajnalban a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) a Jurij Gagarin nevét viselő Szojuz TMA-21 űrhajó - közölte a kazahsztáni repülésirányító központ.
Az emberi űrutazás még manapság is nagy érdeklődést kelt, nemhogy ötven évvel ezelőtt, amikor az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte, hogy a szovjetek mikor lövik fel a kutyák, egerek, tengerimalacok és békák után az első embert a kozmoszba.
