A fogólábú fátyolkák (Mantispidae) a recésszárnyúak rendjének egzotikus csoportja; mellső fogólábaik révén leginkább egy parányi imádkozó sáskára hasonlítanak.

A legtöbb fogólábú fátyolka lárvája kizárólag pókpetékkel vagy -lárvákkal táplálkozik, amelyeket a farkaspókoknak vagy azok rokonainak kokonjából szívnak ki. A kokonok (pókbölcsők) felderítésére egyes fogólábú fátyolkák rafinált trükkhöz folyamodnak: első lárvaállapotukban felmásznak egy farkaspók nőstényre. A pókon addig maradnak, amíg az kokont nem sző. Elkészültével a lárva belehatol a pókbölcsőbe, és megkezdi lakomáját. Későbbi lárvaalakjai féregszerűek, és egészen a bebábozódásig a pókivadékokból táplálkoznak. Az első, pókon lovagló lárvaalak még annak vedlését is túléli: addig visszahúzódik hátasa lemezes tüdejébe.

Michael Ohl, a berlini Természettudományi Múzeum kutatója ilyen "póklovast" fedezett fel egy balti borostyánban. Amikor a fogólábú fátyolka lárváját rabul ejtette a gyanta, egy kalitpók (Clubionoidae család) hátán ült, és arra várt, hogy az megszője kokonját - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Ez a lelet nemcsak azért kivételes, mert a fogólábú fátyolka első megkövült lárvája, hanem mert az első közvetlen bizonyíték egy különleges viselkedési stratégia 44 millió évvel ezelőtti létezésére. És nem utolsósorban ez az első fogólábú fátyolka, amely balti borostyánból került elő.