A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közelmúltban meghozott határozatának lényege, hogy – a korábban már elérhető hagyományos réz hálózati infrastruktúrán túl – megteremti a lehetőségét az új generációs hálózatokhoz való hozzáférésre a nagykereskedelmi piacokon, ezáltal komoly versenyhelyzetet és piacszerzési esélyt teremt az alternatív szolgáltatók számára a nagyok mellett. A jelentős üzleti lehetőségek ellenére a piaci szereplők nwm túl optimisták.

Az új generációs hálózatok elérése kiemelten fontos az alternatív szolgáltatók számára, hiszen így versenyképességük sokat javulhat. Ezeknek a hálózatoknak ugyanis jóval nagyobb az elérhető legmagasabb adatátviteli sebessége, ezáltal lehetőséget nyújtanak arra, hogy a jogosultak nagy sávszélességű internet-, vagy akár televíziós műsorszolgáltatást nyújthassanak az előfizetők számára, tehát a nagyok mellett az alternatív szolgáltatók is valóban versenybe szállhatnak.

Az átrendeződés első szakasza a szabályozásból következik, azáltal, hogy két táborra osztja az alternatív szolgáltatókat: azokra, akik az úgynevezett inkumbens szolgáltatókkal szerződve hozzáférnek majd az új generációs hálózatokhoz is, valamint azokra, akik számára méretüket és ügyfélkörüket tekintve már ez a lépés is túlságosan költséges lenne. A legnehezebb helyzetben a legkisebb, helyi vagy térségi szolgáltatók vannak. Sokuk saját, a mikrohullámú technológia korábbi generációját képviselő hálózattal rendelkezik, amely a térségükbe érkező újabb technológiákkal és a rájuk épülő szolgáltatásokkal már nem képes versenyezni. A jobb ár-érték arányú szolgáltatásokat választó ügyfelek elvándorlásával ezek a kis szolgáltatók elérik azt a kritikus pontot, ahonnan zsugorodó ügyfélkörüket már nem tudják haszonnal ellátni, és működésük veszteségbe fordul.

A legkisebb veszteséges cégek felvásárlói az alternatív távközlési piac nagyobb, jellemzően országos szolgáltatói lesznek, hiszen ügyfélszámuk és bevételük dinamikus növekedése képes szinte azonnal kompenzálni egy-egy megszerzett kis cég veszteségét. A BTel tapasztalata szerint a kisebb és nagyobb alternatív cégek között a legalább tízezres országos ügyfélkör és a széles szolgáltatás-kínálat megléte lehet a választóvonal. A következő években várható, hogy egyedül a vonal fölött elhelyezkedő, növekedést felmutató cégek lesznek megfelelő helyzetben ahhoz, hogy a piacon megjelenő újabb technológiákat, IP-alapú szolgáltatásokat (pl. hang, térfigyelés, videó- és TV-jelek) viszonylag gyorsan beemeljék a kínálatukba és megtérülő módon, akár „mindent egy helyen” rendszerben biztosítsák ügyfeleiknek.

A jelenlegi, összesen 417 szereplős alternatív távközlési piac tehát jelentős átrendeződés előtt áll, melynek eredményeképpen a ma is aktív 320 körüli piaci szereplők közel egyharmada is eltűnhet a piacról.