szerző:
techline.hu
Tetszett a cikk?

Szokásos „történelem” sorozatunk ezúttal rendhagyó lesz, most ugyanis a képek kapják a főszerepet.

Szokásos „történelem” sorozatunk ezúttal rendhagyó lesz, most ugyanis a képek kapják a főszerepet. Ennek oka egyszerű: az IBM történetét lehetetlen lenne jól összefoglalni pár oldalon, ami működik egy GoDaddy esetében, az már nem működne a világ egyik legnagyobb és legidősebb óriásával. Az IBM történetéről könyveket lehet írni, ha pedig teljes összefoglalóra vágyunk, akkor azt elmondja nekünk maga a cég.  

Valószínűleg kevés tájékozott ember van a világon, aki ne ismerné a három betűs rövidítést: IBM. Az egyik legnagyobb hatású cég az IT-történelemben: nekik köszönhetünk szinte mindent. Az asztali PC-ket, azok operációs rendszerét (ezáltal közvetve a Windowst is), rengeteg újítást, fejlesztést és napjaink szupergépeit is. Az Apolló programtól kezdve a Linuxon keresztül a lézeres szemműtétekig az élet minden területén jelen vannak, befektetnek és kutatnak. Ez az áttekintő most vizuálisan közelíti meg az óriás történelmét; lássuk, milyen is az „International Business Machines” történelme, képekkel elmesélve! Az óráktól a szuperszámítógépekig! [Források: Wiki, Technologyreview, Extremetech, IBM]

 IBM DEY recorder (1880)
1880-ban fejlesztette ki Alexander Dey a képen látható órát, ami tulajdonképpen egy blokkolóóra. Pontosabban „A” blokkolóóra, hiszen ezt is az IBM-nek köszönhetjük. Ez volt az első olyan speciális időmérő eszköz, amellyel a dolgozók a munkahelyen töltött időt mérték. Dey cégét, találmányaival együtt 1907-ben felvásárolta az International Time Recording Company. Ez volt az egyik cég abból a négyből, amiből a későbbi IBM alakult.

Punch Card (1923)
A híres lyukkártya-technológia kivételesen nem IBM találmány. Első megjelenésének időpontja nem ismert, annyi biztos, hogy már az 1700-as évek végén használták különböző zenedobozokban és zenélő masinákban. Az adatfeldolgozáshoz is használatos, „igazi” lyukkártya, más néven Hollerith-kártya (1890) már az a verzió, ahol a digitális információt papíron tárolják és ennek segítségével viszik be a gépekbe. Ilyen kártyákkal működő gépeket egészen az 1960-as évek végéig tervezett és gyártott az IBM. Az első verzió a híres IBM 2 a képen látható. Sokáig ezt a gépet (és utódait) használták az USA-ban a népszámlálások és szavazások alkalmával.

RAMAC  (1956)
A világ egyik első szupergépe, teljes nevén „Random Access Method of Accounting and Control”, azaz RAMAC. Könyvelési és számviteli adatok feldolgozásához tervezte és gyártotta az IBM. A mérete óriási volt, a súlya tíz tonna. Érdekesség, hogy ebben a gépben kapott helyet a világ első (mágneses) merevlemeze, 10 megabit információt tudott tárolni (nem keverendő össze a megabájttal).

IBM az űrben (1965)
A Gemini űrszonda több mint tizenöt különböző (56 font súlyú) IBM technológiát és alkatrészt cipelt magával a világűrbe.

IBM Laser (1968)
Hogyan is alakult ki a napjainkban is használatos CD- és DVD technológia? Nos, természetesen a lézeres leolvasás megszületése indította el a lavinát. Hol máshol, mint az IBM laboratóriumaiban.

Vonalkód (1973)
Bizony, ezt is a nagy kéknek köszönhetjük. Bár a szabadalom (és maga a találmány) már 1952-ben is létezett, a vonalkód csak 1973-ban jelent meg a piacon, mivel hozzá kellett fejleszteni a megfelelő leolvasókat és pénztárgépeket is.

Portable Computer (1975)
Az 5100-as hordozható számítógép messze megelőzte a korát. Alig néhány kilogramm súlyú, mérete egy írógéphez hasonló. APL és BASIC nyelven lehetett programozni, és 64 KB memóriával rendelkezett. Igaz, nagyjából húszezer dollárba került, de a luxust már akkor is meg kellett fizetni.

IBM PC (1981)
A legfontosabb és leghíresebb „találmány”, ami mindannyiunk életét jelentősen megváltoztatta és befolyásolja egészen a mai napig. Az IBM PC kultikus jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy ilyen-olyan formában a világ szinte minden nyelvébe átkerült a cég által kitalált „PC” (píszí) kifejezés. A mai napig így hívjuk az asztali számítógépeket.

Deep Blue (1997)
A híres gép, ami bebizonyította, hogy egy előre programozott masina képes megverni sakkban a világ legjobbjait. A Deep Blue előtt ez senkinek (pontosabban egyetlen gépnek sem) sikerült, hosszú ideig nem is tartották lehetségesnek, a sakkban előforduló kombinációk és variánsok elképesztően magas számolási igénye miatt. Egy nagyközönség előtt játszott mérkőzésen a Deep Blue (a gép neve a cég logójából, illetve annak színéből származik) győzelmet aratott Garry Kasparov felett. A Deep Blue három perc alatt kétszázmilliárd lépéskombinációt volt képes kiszámolni. Az esemény és a szupergép jelentősége főleg abban mutatkozik meg, hogy 1997-ben vonult be a köztudatba, hogy a számítógépek, legalábbis kalkuláció és logika terén képesek felvenni a versenyt az emberekkel.

Watson (2011)
Hogy a jövő mit hoz, azt nem tudjuk, az IBM azonban szinte mindig tartogat meglepetéseket. Az idei év sem múlt el megdöbbentő számítástechnikai tény nélkül. Az IBM Watson győzelmet aratott a műveltségi vetélkedők királyai (Ken Jennings and Brad Rutte) felett. Először fordult elő, hogy egy számítógép szerepelt TV-s vetélkedőben, sőt meg is nyerte azt. Az egymillió dolláros nyereményt, Watson (pardon, az IBM) jótékony célra ajánlotta fel.

 

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
techline.hu Tech

A Mac OS X történelme

Jövő héten ismét nagy bejelentésre készül az Apple – érkezik az OS X 10.7, azaz az oroszlán (Lion).

techline.hu Tech

Ki találta fel a linket?

,Az USB-s kulcsot Dov Moran találta ki, a spameket Gery Thuerk vezette be (bár ne tette volna…), az iPod-ot pedig Tony...

techline.hu Tech

Amit nem tudunk a monitorokról

Szinte minden fantasztikus filmben és könyvben láthatunk és olvashatunk víziókat és elképzeléseket arról, hogy a...

techline.hu Tech

Photoshop történelem képekben

Egészen pontosan a dobozokat, ikonokat, eszköztárakat és a betöltéskor látható képeket mutatjuk meg egy rövid...