szerző:
MTI

Rövidebb ideig élnek azok a jegesmedvebocsok, amelyeknek az anyjukkal nagyobb utat kell megtenniük az északi sarkvidéki jégtakaró olvadása miatt, mint azok, amelyek nem úsznak olyan messzire – derült ki egy új tanulmányból.

A jegesmedvék, amelyek természetüknél fogva nem víziállatok, jégen vagy szárazföldön vadásznak, táplálkoznak és kölykeznek. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy egyes állatok több száz kilométert is úsznak, amíg jégtáblákhoz vagy szárazföldhöz nem érnek, de a mostani kutatás az első, amely feltárta, milyen kockázatot jelentenek ezek az utak a fiatal állatok számára.

A klímaváltozás miatt a jég elolvad a jegesmedvék alól, és hosszabb távolságot kell úszva megtenniük élelem és élőhely után – mondta el Geoff York, a Vadvédelmi Világalap (WWF) munkatársa, a tanulmány társszerzője. York rámutatott: most először mérték le ezeket a hosszú úszásokat. Az adatgyűjtéshez 2004-től 2009-oig 68 jegesmedvenőstényt láttak el műholdas nyomkövetős nyakörvvel, hogy megfigyeljék, mikor úsznak egyszerre többet 48,28 kilométernél.

©

Hat év alatt 20 medve 50 hosszútávú úszását figyelték meg, a legnagyobb megtett táv 685,6 kilométer volt 12,7 nap alatt. Ezeket az adatokat az Nemzetközi Jegesmedve Szövetség ottawai tanácskozásán ismertették kedden. A nyakörvek elhelyezésekor 11 hosszú távot megtevő jegesmedvének volt kicsinye, és öt anyamedve veszítette el kicsinyét az úszás alatt, azaz 45 százalékos volt a halandóság, míg a kisebb távot megtevő bocsok között csak 18 százalék – mutat rá a tanulmány.

Akárcsak az ember, a jegesmedve sem tudja elzárni úszás közben az orrnyílását, ha sokáig van a vízben, és viharban kevés az esélye a túlélésre – magyarázta York. A fiatal medvék nem elég kövérek, így nincs meg a megfelelő szigetelőréteg, ezért nem bírják túl sokáig a hideg vízben. Miután véznábbak, mint a szüleik, kevésbé rugalmasak, és nehezebb a fejüket a vízből kitartani – mondta el Steve Amstrup természettudós, a Nemzetközi Jegesmedve Társaság környezetvédő szervezet vezető tudósa.

A Bush-kormányzat a veszélyeztetett fajok közé sorolta a jegesmedvéket az északi sarkvidéki élőhelyeik csökkenése miatt. Júliusban Kanada is hasonló döntést hozott. A légkörben felhalmozódott üvegházhatás miatt az északi sarkvidéken gyorsabb a felmelegedés, mint más szélességi fokoknál, és a jégtakaró olvadása nyáron felgyorsítja a melegedés hatását. 1979 óta júniusban volt a második legkisebb a tengerjég borította felület az északi sarkvidéken az amerikai hó- és jégkutató központ (NSIDC) adatai szerint.

©

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!