szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Rendkívüli politikai csatározások közepette, a miniszterelnök távollétében adták át 1876-ban a második állandó hidat a Duna pesti szakaszán. Az elsőt még Haynau avatta fel, a másodikat, a Margit hidat viszont egy mára elfeledett közlekedési miniszter.

Több mint 135 évvel ezelőtt, 1876. április 30-án avatták fel Budapest második állandó hídját, a Margit hidat. Ez az átkelőhely valamivel kevésbé lehangoló körülmények között nyílt meg, mint az első. A Lánchidat ugyanis az osztrák rémuralom idején maga Haynau, az aradi vértanúk kivégeztetője avatta fel 1849. november 20-án – a levert szabadságharc után pár hónappal.

Ehhez képest 27 évvel később, a Margit híd avatásakor „csak” a dunai árvíz és a magyar kormány lemondása zavarta itthon az általános közhangulatot. Ezek közül az árvíz levonult, a magyar kormány pedig maradt a helyén, hiszen az egy évvel korábban hatalomra került Tisza Kálmán és „cabinetjének” nem nagyon volt alternatívája Magyarországon.

Zavaros politikai helyzet

Megírta ezt a Pesti Napló is, amely 1876. április 30-án, a hídavatás napján így tudósított az akkori nagypolitikai eseményekről: „A válság vége felé közeledik. A kérdés vajjon a Tisza-cabinet lemondásához ragaszkodik, s a király a demissiót elfogadja-e, választ kap legközelebb. A mai tőzsde, bécsi hírekre, már megadta a választ; ’a kiegyezés megvan’ (…) Hogy a Tisza-cabinet lemondásának idehaza semmi ratiója nincs, azt felesleges bizonyítani. Számbavehető ellenzéke nincs; a pártban versenytárs nélkül áll, s a ház nagy többségével rendelkezik.”

Tisza Kálmán

Valóban: az 1867-es kiegyezés után évekig kormányzó Deák-párt 1875-ben a korrupció és az 1873-as gazdasági válság miatt teljesen szétzilálódott. Éppen ezért kénytelen volt egyesülni az addigi „Balközéppel”, vagyis a Tisza Kálmán vezette – viszonylag mérsékelt - ellenzéki csoportosulással, akik szögre akasztották addigi kiegyezés-ellenes álláspontjukat, így stabil kormány jött létre az egyesült Szabadelvű Pártra alapozva. Ez a politikai tömörülés 1906-ig, amíg kormánypárt maradt, az Osztrák-Magyar Monarchia „magyar pillérét” alkotta.

Már áprilisban, az árvíz idején is használták a hidat

A hídavatáson az elfoglalt miniszterelnök, Tisza Kálmán nem vehetett részt. A király azonban elküldte képviselőjeként az április 30-ai eseményre a közlekedési minisztert, Péchy Tamást. A Pesti Napló, 1876. május elsején, a hivatalos átadás kapcsán azonban megjegyezte, hogy az április árvíz miatt már rég használják a pestiek a hidat:

„A múlt hó első napjaiban, midőn a főváros több pontján az árvíz pusztított, adatott át a Margit-híd a forgalomnak. Minden ünnepélyesség nélkül ment végbe ama nagyfontosságú esemény, hogy új és nagyszerű állandó híd épült a Dunán. A veszély, mely a fővárost fenyegette, nem hagyott időt az ünnepélyre. Az új hidat a közönség azonnal tömegesen használni kezdette. Itt szállították át az élelmi szert, a víz alatt álló budai részekbe, itt sietett át mindenki, a ki a veszélyben forgó lakosságnak segélyt akart nyújtani.”

Azért átadták hivatalosan is a hidat

Végül azonban április 30-án mégiscsak átadták a hidat „és pedig oly fénynyel, mely méltó volt a fontos eseményhez”. „Egy órával a kitűzött idő előtt sok ezernyi közönség sietett ki fényes fogatokon, bérkocsikon, lóvasúton s gyalog, az ünnepély színhelyéhez” – a Pesti Napló szerint. „Mindkét hídfőnél óriási lobogók lengtek, babér övezte lapjaikon aranyos betűkkel ragyogott az ’1876’; a feljárati oszlopokon az ország és a főváros czímerei díszlettek; a hídon és a híd alján álló hajókon temérdek zászlót lobogtatott a szél.”

Ernest Gouin, a Margit híd tervezője
©

Az átadáson megjelent „de Gouen Ernő úr a franczia akadémia és törvényhozó testület tagja, az egyesült franczia kereskedelmi és iparkamarák elnöke, ki a hidat építette” – írta a Pesti Napló. A híd tervezőjének a nevét sokféleképpen írják azóta is: „Ernest Alexandre Goüin” és Gouin a leginkább elterjedt változatok.

Hídavatás és várostervezés

A híd közepén aztán Ráth Károly főpolgármester kezdte az átadási beszédeket: „A Margit-hídnak megnyitása, mely a fővárosnak a Duna folyam elválasztott két részét ismét egy ponton új ponton örökre összeköti, rendkívüli fontossággal bír, nem egyedül csak közlekedési tekintetben, hanem különösen a fővárosi forgalom élénkítése, az ipar s kereskedelem fejlesztése, a főváros jellegének emelése, a főváros szépítése, s fekvőségeinek értékesítése szempontjából. Rendkívüli fontossággal bír annál is inkább, mert ezen újabbi összeköttetése a fővárosi Dunapartoknak oly szerencsés ponton lőn létesítve, mely a főváros eddigi terjeszkedési irányának és a megállapított szabályozási tervnek leghelyesebben megfelel és azon biztos reményre jogosít, hogy ezen újabb közlekedési mű, a forgalom előmozdítása mellett nemcsak a főváros szabályozási terveinek keresztülvitelét fogja elősegíteni s gyorsítani, hanem általában a főváros fejlődésének, szépítésének s felvirágozásának egyik hatalmas emeltyűjét képezendi.”

Képes történelem a Margit hídról - kattintson!
©

Ráth főpolgármester nem véletlenül utalt a főváros egészére, Budapest fejlesztésére. A Margit híd pesti oldalán ugyanis éppen ekkoriban kezdődött a Nagykörút kiépítése. Erről a híd építéséhez hasonlóan törvények, jogszabályok rendelkeztek, amit jól bizonyít a Pesti Napló egy korábbi cikke, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának áprilisi üléséről. A tanács 1876 áprilisában egy „átnézeti tervet” dolgoztatott ekkor ki, amelyben a különböző adómentességeket tüntették fel egy térképen. Az első csoportba tartoztak a „nagy körúti és sugárúti új épületek” (Sugár út: a mai Andrássy út). Ezek az első 15 éven át teljes adómentességben részesülnek, a következő 15 évre pedig a háziadó elengedése mellett, „csak is jövedelmi adó fizetésre kötelezvék”. A második csoportba a 25 évig adómentes épületek tartoztak: „mindazon legalább is két emeletes új épületek, amelyek Pesten a körút és a Duna közötti területen (…) létesülnek és 1877. évi aug. haváig lakhatókká válnak”. A harmadik csoportba tartozókat húszévi adómentesség illette meg: „mindazon legalább is egy emeletes új házakat, melyek Pesten a belső és nagy-körút közötti területen (…) 1877. augusztus haváig lakhatókká válnak”.

A Nagykörút 1894-ben - nézze meg képeinket!
©

Mindez azt mutatja, hogy a Nagykörút kiépülését adókedvezményekkel (is) segítette az egységesülő főváros. Az 1873-ban egyesített Pest, Buda és Óbuda között ugyanis a Margit híd és a Nagykörút teremtett fontos közlekedési kapcsolatokat. Tehát nemcsak a körút nyomvonalát jelölték ki, hanem anyagilag is ösztönözte a város és a magyar állam a mai Nagykörút beépülését, meghatározva a városfejlesztés későbbi irányait is.

Ki adta át végül a hidat?

Nézzük végül, hogy ki is avatta fel az új Margit hidat 1876-ban. A főpolgármester után Péchy Tamás közlekedési miniszter szólalt fel: „Most, hogy a híd teljesen kész, és azon czélnak, mely főczélul lebegett a törvényhozás előtt: a közforgalom biztosításának, könnyebbítésének – teljesen megfelelhet: ezennel ő felsége nevében ezen Szent-Margit-hidat megnyitottnak és a közforgalomnak átadottnak nyilvánítom” – tudósított a Pesti Napló.

Péchy bejelentését „élénk éljenzés” fogadta, majd „a korlát leeresztetett, és a fényes közönség végig ment a hídon és a budai oldalon eloszolt”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Blikk Itthon

Mikor lesz végre kész a Margit híd?

A Margit híd felújítása két éve, 2009. augusztus 21-én kezdődött el. Az első elképzeléshez képest egy évvel később helyezik véglegesen forgalomba - írja a Blikk.

Szegő Iván Miklós Tech

Elsunnyogták a nyilasok a Margit híd felrobbanását

Tömegkatasztrófa történt 1944. november 4-én Budapesten: a budapesti Duna-hidak közül elsőként a Margit híd esett el. Német utászok dolgoztak a Margit híd aláaknázásán, amikor a szombat déli csúcsforgalomban – máig tisztázatlan okokból – óriási robbanás történt. A detonáció következtében leomlott a híd Pest és Margitsziget közti része. A halálos áldozatokról máig sincs biztos adat: 100-600 között mozognak az iszonytató számok.

Index Itthon

Index: elrontották a budai kerékpáros alagutat

Elrontott a kivitelező a Margit híd budai hídfőjébe fúrt új kerékpáros alagút forgalomtechnikai jelzéseit, ezért zárták le az átjárót kedden nem sokkal a megnyitása után – írja az Index.

Király Dávid Itthon

Amit a Margit híd felújításáról tudni érdemes

Hétfőtől ismét megállnak a villamosok a Margitszigetnél és részlegesen átadták a Margit híd északi járdáját is, ezzel a legtöbb forgalmi korlátozás megszűnt a felújított átkelőn. A Margit híd rekonstrukciója több mint két évig tartott; a híd közelgő átadása alkalmából összefoglaltuk a felújítás részleteit.

hvg.hu Gazdaság

Felújítás aranyárban – avagy miért drága a Margit híd?

A fővárosi projektek esetében már megszokott költségnövekedés a Margit hidat sem kerülte el, ám az, hogy a híd rekonstrukciója az eredetileg becsült összeg duplájába került, még a költségtúllépésben tapasztalt várospolitikusokat is meglepte. Hogy szállt el így a hídfelújítás ára? S kik állnak a közbeszerzésen induló cégek mögött? Pénzügyi összefoglalónk.

Király Dávid Itthon

„Előtte a folyam, az új hid” – a Margit híd története

Fel sem épülhetett volna, mégis felépült. Kevésnek bizonyult, kibővítették. Kétszer is elpusztították, mégis újra áll. Aztán békeidőben elhasználtuk. A Margit híd Budapest egyik legfontosabb és legkülönlegesebb hídja, amely végre visszakapta régi, Budapesthez méltó pompáját. A felújítás végéhez közeledve felidézzük a Margit híd kalandos történetét.