Az 1955-ben született Steven P. Jobs Volkswagenjét, barátja, Stephen G. Wozniak pedig programozható zsebszámológépét adta el 1976-ban, hogy a kaliforniai Szilícium-völgyben, Jobs örökbefogadó szüleinek garázsában beindítsák a vállalkozásukat, s elkészítsék az első ötven, Apple I névre keresztelt számítógépüket. A fából készült „dobozba” foglalt, monitor, billentyűzet és ház nélkül árusított masina nem aratott túl nagy sikert, az áttörést az egy évvel később, 1977 áprilisában piacra dobott, továbbfejlesztett Apple II hozta meg, amelyet az első személyi számítógépként (PC) tartanak számon.
Az ifjú Jobs több neves szakember tanácsát és segítségét kérte, közülük ketten meghatározóak: A.C. „Mike” Markkula készítette az üzleti tervet, ő bábáskodott az Apple Computer 1977 januári bejegyzésénél, lett – és maradt – a cég igazgatótanácsának az elnöke, Regis McKenna pedig az Apple almajelének és reklámkampányának a kiagyalója volt.
Az Apple – 22 dolláros kibocsátási árfolyammal – 1980 decemberében jelent meg a tőzsdén, 1983-ban pedig fölkerült a Fortune amerikai gazdasági magazin által az 500 legnagyobb amerikai iparvállalatról készített listára. Néhány újabb, nem túl sikeres modell után 1984. január 24-én mutatták be az Apple Macintosht, amely meghatározta a személyi számítógépek további fejlődésének irányát. (Az elnevezés nem mentes az áthallástól, hiszen az USA északi részén termesztenek egy almafajtát, a McIntosht, amely egy kanadai farmer nevét őrzi.) A Macintosh alkalmazta először a képernyőn a grafikus menürendszert, az ikonokat, az ablakokat, s a gép kezelésében az egeret, ám az ötlet nem Jobsé volt: a grafikus megoldásokat ő is, akárcsak a Microsoft-alapító Bill Gates a Xerox cég Palo Alto-i kutatólaboratóriumában leste el.
A cég élén változások következtek. 1983 áprilisában a PepsiCo-tól átcsábították az Apple élére John Sculleyt, aki átvette a technológiai fejlesztésekbe temetkező Jobstól a vállalat irányítását. 1985 februárjában távozott Wozniak, majd szeptemberben Jobs is, és bejelentették 1200 ember elbocsátását. Két évvel később bemutatták a Mac II-t, ez több olyan szolgáltatást kínált, amelyet az IBM-klónok számára csak a Windows 95 tett lehetővé. 1989 szeptemberében bemutatták az Apple első hordozható laptop számítógépét, a Mac Portable-et, amely 7,2 kilogrammot nyomott, drága volt, s iparági körökben rövidesen baklövésnek is minősítették. Sokkal nagyobb sikert aratott viszont az 1990 októberében megjelent Mac Classic, amely 999 dolláros árával az első alacsony árkategóriájú Apple-számítógép volt. A sikerek hullámán 1991 áprilisában 72,25 dollárral azóta is megdöntetlen rekordot állított föl a részvényárfolyam. Az év októberében mutatták be a PowerBook notebook számítógépet, amely a következő évben már mintegy egymilliárd dolláros forgalmat hozott.
1993-ban Sculleyt az 1980 óta a cégnél dolgozó német származású – pályáját a Siemensnél kezdő – Michael Spindler váltotta föl, aki 2500 alkalmazott, az akkori munkaerő-állomány 15 százalékának az elbocsátásával indította elnöki tevékenységét. Az Apple zuhanását azonban ő sem tudta megállítani, ezért tavaly februárban a National Semiconductortól átcsábított Gilbert F. Amelio lépett a helyébe. Az új főnököt érdekeltté tették a sikerben, hiszen öt év múlva egymillió Apple-részvény megvásárlására lesz opciója. Ehhez azonban sokat kell dolgoznia, hiszen 26,25 dollárért veheti meg a részvények darabját, miközben 18 dollár alatt van az árfolyam az amerikai elektronikus tőzsdén, a NASDAQ-on.
A külön útra lépett Jobs – aki Apple-részvényeiért 100 millió dollárt kapott – öt, vele együtt távozó társával együtt 1985-ben megalapította a NeXT Computert, amelybe befektetőtársként maga mellé megnyerte többek között a Sun Microsystemst és Ross Perot-t is. A NeXT egyetemek és kutatóintézetek számára akart elegáns, nagy teljesítményű számítógépeket gyártani, ám a piaci fogadtatás gyönge volt, s a hardvergyártásról 1993-ban szoftverkészítésre álltak át. Nagyobb sikerrel járt Jobs másik befektetése, a Csillagok háborúja-trilógiát jegyző George Lucastól 1986-ban 60 millió dollárért megvett, nagyfelbontású számítógépes animációval foglalkozó részleg. A Pixar Animation Studios névre keresztelt cég készítette 1995-ben a Walt Disney stúdió Toy Story (Játékháború) című filmjét, ami az első egész estét betöltő, teljes egészében számítógépes animációval létrehozott mű volt (HVG, 1995. december 9.). A filmsikert kihasználva Jobs tőzsdére vitte a Pixart, s megtöbbszörözte vagyonát, ami a Fortune 1996 októberi összeállítása szerint elérte a 470 millió dollárt.
HVG 1997/03 01.18. 34. • Üzleti Élet
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
