Spanyol kutatók a madridi Getafei Egyetemi Kórház urológiai osztálya főorvosának, Javier Angulo vezetésével őskőkori ábrázolásokat, valamint kőből faragott falloszokat elemeztek, amelyek a 38 ezer - 11 ezer évvel ezelőtt időszakban készültek Európában - olvasható a Discovery News hírei között. Mint Javier Angulo rámutat, a paleolitikum művészete igen naturalisztikus, vagyis nagy valószínűséggel a fallikus ábrázolások egy létező gyakorlatot tükrözhettek.

"Napjainkban a tetoválás, a piercing egyfajta önkifejezés, nem volt ez másként a múltban sem, az őskőkor embere a hegeket a bőrére írt történetként fogta fel, amely megtöltötte értelemmel az egyébként "ostoba" testüket" - magyarázta Javier Angulo. Hozzátette: Ötzi, a gleccsermúmia, vagy néhány más múmia példája is tanúsítja, hogy a paleolitikumban elterjedt volt a tetoválás.

"A jelenkori primitív törzsek között is elterjedt a "testmódosítás" gyakorlata, amely a genitáliákat sem kíméli: tetoválásokkal, perforálással és bemetszésekkel igyekeznek átalakítani nemi szerveiket. A párhuzamokból kiindulva nagy a valószínűsége, hogy az őskőkori fallikus ábrázolásokon látható "ábrák" esetében nem pusztán díszítésről van szó, hanem a valós életben gyakorolt szokásról" - fogalmazott Javier Angulo.

Az esetek többségében mértani alakzatok - háromszögek, körök - láthatók. Némely ábra egybeesik a paleolit barlangrajzokkal, így a spanyol kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a korabeli ember számára fontos jelképekről lehet szó. "Ami bizonyos, hogy ezek a fallikus "díszítések" a magdaléni kultúra népénél voltak a legelterjedtebbek 12 ezer éve a mai Spanyolország és Franciaország területén" - hangsúlyozta Javier Angulo.

A paleolit ábrázolások arra is engednek következtetni, hogy a paleolitikumban meghonosodott a körülmetélés szokása, amelyet egyaránt gyakorolthattak betegségmegelőzés céljából, valamint beavatási szertartás keretében.