Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Az Egyiptomot időszámítás előtt 1390-től 1352-ig uraló III. Amenhotep fáraó óriási méretű szobrát találta meg régészek egy csoportja Luxorban, Kairótól 670 kilométerre délre.
Az egyiptomi Legfőbb Régészeti Tanács szerint "gigantikus" darabról van szó; a régészek Karnak környékén végzett ásatások során bukkantak a leletre - ott, ahol III. Amenhotep temploma is áll.
A szobor 13,5 méter magas és mintegy száz tonnát nyomhat. A szobor vízszintesen helyezkedik el, több nagy darabra törve. Az alak feje 2,5 méteres és három tonnás. A régészek héthónapi ásatás után bukkantak a kincset érő leletre, ez már az Amenhotepet ábrázoló második szobor, amelyet az elmúlt két hónapban találtak a Nílus nyugati partján.
Kutatók úgy vélik, időszámítás előtt 27-ben földrengés rázhatta meg a vidéket, ez rombolta le a templomot és a két szobrot, amelyeket aztán belepett a homok. III. Amenhotep az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb uralkodója, Ehnaton fáraó apja és Tutenhamon fáraó nagyapja volt.
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
A szállítás egyelőre zavartalan a szoroson keresztül, de a kereskedők továbbra is beárazzák a háborús kockázatokat.
Az oldal a MÁV térképes adatbázisának adatait jeleníti meg.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Tasó Lászlót leszavazta a választókerületi tanács.
A közgazdász-akadémikus szerint a fő hatalmi centrumokat világszerte fokozatosan eluralja az illiberalizmus.