A kutatásokról a Naturwissenschaften online kiadásában jelent tanulmány. A szauropodák a második legváltozatosabb dinoszaurusz-csoport, amelybe a jelenlegi ismeretek szerint másfélszáz faj tartozott.

A szaurupodák fosszíliáit felfedezték már Észak- és Dél-Amerikában, maradványaik előkerültek Ausztráliában, Afrikában, Ázsiában és Európában. A hatodik kontinensen korábban ugyan feltártak dinoszaurusz-maradványokat, például a páncélos növényevő dinoszauruszok, az ankylosaurus fosszíliáit, ahogy az is bebionyosodott, hogy éltek az Antarktiszen hadroszauruszok (kacsacsőrű dinoszauruszok) is. Azonban mindmostanáig az őslénykutatók nem találtak arra bizonyítékot, hogy a szauropodák az Antarktiszen is előfordultak - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Az argentin kutatócsoport Ignacio Alejandro Cerda vezetésével a James Ross-szigeten tárt fel egy szauropoda farokcsigolyát. A csigolya mérete, alakja alapján az őslénykutatók arra a következtetésre jutottak, hogy titanoszaurusz-fosszíliáról van szó. "A lelet újabb adalékkal gazdagítja az Antarktisz kréta időszaki állatvilágára vonatkozó ismereteket" - emelték ki a szerzők.

A titanoszauruszok a szauropoda dinoszauruszok egy csoportja volt. Ide tartoztak a legnehezebb élőlények, amelyek valaha benépesítették a Földet, mint például a 100-200 tonnára becsült tömegű Argentinosaurus és a Paralititan.  A csoportot a görög mitológiából ismert titánok után nevezték el.