szerző:
hvg.hu

Új eredményeket közöltek a génkutatók egy titokzatos emberfajta, a gyenyiszovai ember utódairól. Kiderült, hogy a neandervölgyiek és a mai ember elődeitől különböző gyenyiszovaiak leszármazottjai nemcsak Pápua Új-Guineán, hanem Ausztráliában, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában és Malajziában is élnek.

Orosz régészek évekkel ezelőtt fedezték fel az úgynevezett gyenyiszovai ember maradványait egy szibériai (Altaj hegységbeli) barlangban. A 2008-as felfedezés után viszont több ország genetikusai kezdték el vizsgálni a töredékes és rendkívül kicsiny csontokat, csontdarabokat.

Kiderült ugyanis, hogy a legalább 30 ezer – más források szerint 41-44, sőt akár 48 ezer - évvel ezelőtt élt ősemberek genetikai állománya rekonstruálható. Az is kiderült, hogy örökítőanyaguk különbözik az akkoriban élő két nagy emberi csoportétól, a mai ember elődeiétől és a neandervölgyiekétől is.

A harmadik ág

Meghatározták Dzsingisz-kán utódjának génállományát

Dzsingisz kán (1162 - 1227) egyenes ági – 34. nemzedékbeli - leszármazottjának, egy a Kínához tartozó Belső-Mongóliában élő személynek a genomját térképezték fel kínai tudósok. Ő az első mongol, akinek szekvenálták a teljes genomját. (A szekvenálás olyan biokémiai módszer, amelyet a DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok sorrendjének megállapítására használnak.)
(MTI)

Mindez azt jelentette, hogy létezett egy harmadik ága is a Homo nemzetségnek, amelynek utódjai ma Pápua Új-Guineában élnek. Erről Johannes Krause és Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet (MPEAI) kutatói tettek közzé eredményeket 2010-ben, mitokondriális DNS elemzése alapján. Pääboék eredményei már akkor is nagy szenzációt keltettek, hiszen Ázsia és Óceánia benépesülésének eddig ismeretlen fázisaira irányították rá a figyelmet. Méghozzá a 44 ezer évvel ezelőtt történtekre, amire más források csak közvetve utalhattak eddig.

Azóta tovább folytatták a kutatók a vizsgálatokat, és idén újabb nagy lépést tettek az elmúlt hónapokban a részletek feltárásához. Az amerikai Harvard Medical School és a már említett német MPEAI a korábbi eredményeket tovább finomította. Így például megállapították, hogy a gyenyiszovai ember utódai nemcsak Pápua Új-Guineáig jutottak el, hanem Ausztráliába (ahol az őslakók génjeiben fedezhető fel a gyenyiszovai genetikai örökség) és a Fülöp-szigetekre is. A Fülöp-szigeteken nem a teljes népesség, hanem bizonyos – jól meghatározható kisebbségek – hordozzák a gyeniszovai géneket. 

Két hullámban népesült be Ázsia

Ez arra utal, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben az ember nem egy, hanem két hullámban népesítette be Ázsiát. Minderről David Reich harvardi professzor nyilatkozott a Past Horizons nevű régészeti oldal szerint.

Az eredeti őslakók, akik ma Délkelet-Ázsiában és Óceániában élnek, tehát az első hullámban érkeztek. De Délkelet-Ázsiában rajtuk kívül még a második hullámban érkezettek is megtalálhatóak, ez a későbbi csoport Kelet-Ázsiában alakult ki. (A mai kínaiak, pontosabban a han népcsoporthoz tartozók nem hordoznak gyenyiszovai géneket.)

A gyenyiszovaiak ennek ellenére Szibériától Délkelet-Ázsia trópusi részeiig széledtek szét – méghozzá hatalmas területen. Délkelet-Ázsia őslakói azonban nem mindenütt hordoznak gyenyiszovai géneket: ez azt mutatja Mark Stoneking szerint – aki az októberben megjelent tudományos közlemény vezető szerzője, az MPEAI professzora -, hogy 44 ezer évvel ezelőtt is már egyfajta keveredés zajlott Délkelet-Ázsia lakói között. Ugyanakkor az is kiderül ebből, hogy a gyenyiszovaiak maguk már ott éltek akkor.

A kínaiak nem a gyenyiszovaiak utódai

A gyenyiszovai barlang Szibériában található, onnan csak több ezer kilométerrel délebbre bukkannak fel a mai utódok, így nyilvánvaló, hogy egy másik népességhullám érkezett időközben a közbeeső területekre, így például a mai Kína területére. A mai Ázsia szárazföldi területeiről például teljesen kiszorultak a gyenyiszovaiak utódai. A ma élő emberek között a gyenyiszovai gének csak Ázsia délkeleti sarkában (a szigetországokban: Indonéziában, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, többek között) és Óceániában fordulnak elő.

Különleges törzsek hordozzák ezeket a géneket. A pápua új-guineaiak és az ausztrál őslakókon kívül a Fülöp-szigeteken egy „negritó” csoport, a mamanwák, egy szintén negritó törzs az Andamán-szigeteken (az ongék). Ilyenek a malajziai dzsihájok. A mai ember és a gyenyiszovaiak ősei 44 ezer évvel ezelőtt keveredtek egymással, tehát még mielőtt az ausztrál őslakók leváltak volna az új-guineaiaktól. Viszont azok a mai ember-elődök, akik Kínát és Indonéziát meghódították, nem rokonai a ma élő kínaiaknak vagy indonézeknek. 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Fidesz egykori pártigazgatója vette meg a Hollóházit

A Fidesz egykori pártigazgatója vette meg a Hollóházit

Drónvideón a Tiszából kiemelt legendás gőzhajó

Drónvideón a Tiszából kiemelt legendás gőzhajó

640 ezer forintot keresnek átlagosan a TEK-esek

640 ezer forintot keresnek átlagosan a TEK-esek

Véget ért az útzár az M3-on

Véget ért az útzár az M3-on

Autó helyett is megállja a helyét – menetpróbán az új Yamaha Tmax

Autó helyett is megállja a helyét – menetpróbán az új Yamaha Tmax

Hol volt, hol nem volt egy állam, amelynek a maga Trianonja vetett véget

Hol volt, hol nem volt egy állam, amelynek a maga Trianonja vetett véget