szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Új eredményeket közöltek a génkutatók egy titokzatos emberfajta, a gyenyiszovai ember utódairól. Kiderült, hogy a neandervölgyiek és a mai ember elődeitől különböző gyenyiszovaiak leszármazottjai nemcsak Pápua Új-Guineán, hanem Ausztráliában, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában és Malajziában is élnek.

Orosz régészek évekkel ezelőtt fedezték fel az úgynevezett gyenyiszovai ember maradványait egy szibériai (Altaj hegységbeli) barlangban. A 2008-as felfedezés után viszont több ország genetikusai kezdték el vizsgálni a töredékes és rendkívül kicsiny csontokat, csontdarabokat.

Kiderült ugyanis, hogy a legalább 30 ezer – más források szerint 41-44, sőt akár 48 ezer - évvel ezelőtt élt ősemberek genetikai állománya rekonstruálható. Az is kiderült, hogy örökítőanyaguk különbözik az akkoriban élő két nagy emberi csoportétól, a mai ember elődeiétől és a neandervölgyiekétől is.

A harmadik ág

Meghatározták Dzsingisz-kán utódjának génállományát

Dzsingisz kán (1162 - 1227) egyenes ági – 34. nemzedékbeli - leszármazottjának, egy a Kínához tartozó Belső-Mongóliában élő személynek a genomját térképezték fel kínai tudósok. Ő az első mongol, akinek szekvenálták a teljes genomját. (A szekvenálás olyan biokémiai módszer, amelyet a DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok sorrendjének megállapítására használnak.)
(MTI)

Mindez azt jelentette, hogy létezett egy harmadik ága is a Homo nemzetségnek, amelynek utódjai ma Pápua Új-Guineában élnek. Erről Johannes Krause és Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet (MPEAI) kutatói tettek közzé eredményeket 2010-ben, mitokondriális DNS elemzése alapján. Pääboék eredményei már akkor is nagy szenzációt keltettek, hiszen Ázsia és Óceánia benépesülésének eddig ismeretlen fázisaira irányították rá a figyelmet. Méghozzá a 44 ezer évvel ezelőtt történtekre, amire más források csak közvetve utalhattak eddig.

Azóta tovább folytatták a kutatók a vizsgálatokat, és idén újabb nagy lépést tettek az elmúlt hónapokban a részletek feltárásához. Az amerikai Harvard Medical School és a már említett német MPEAI a korábbi eredményeket tovább finomította. Így például megállapították, hogy a gyenyiszovai ember utódai nemcsak Pápua Új-Guineáig jutottak el, hanem Ausztráliába (ahol az őslakók génjeiben fedezhető fel a gyenyiszovai genetikai örökség) és a Fülöp-szigetekre is. A Fülöp-szigeteken nem a teljes népesség, hanem bizonyos – jól meghatározható kisebbségek – hordozzák a gyeniszovai géneket. 

Két hullámban népesült be Ázsia

Ez arra utal, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben az ember nem egy, hanem két hullámban népesítette be Ázsiát. Minderről David Reich harvardi professzor nyilatkozott a Past Horizons nevű régészeti oldal szerint.

Az eredeti őslakók, akik ma Délkelet-Ázsiában és Óceániában élnek, tehát az első hullámban érkeztek. De Délkelet-Ázsiában rajtuk kívül még a második hullámban érkezettek is megtalálhatóak, ez a későbbi csoport Kelet-Ázsiában alakult ki. (A mai kínaiak, pontosabban a han népcsoporthoz tartozók nem hordoznak gyenyiszovai géneket.)

A gyenyiszovaiak ennek ellenére Szibériától Délkelet-Ázsia trópusi részeiig széledtek szét – méghozzá hatalmas területen. Délkelet-Ázsia őslakói azonban nem mindenütt hordoznak gyenyiszovai géneket: ez azt mutatja Mark Stoneking szerint – aki az októberben megjelent tudományos közlemény vezető szerzője, az MPEAI professzora -, hogy 44 ezer évvel ezelőtt is már egyfajta keveredés zajlott Délkelet-Ázsia lakói között. Ugyanakkor az is kiderül ebből, hogy a gyenyiszovaiak maguk már ott éltek akkor.

A kínaiak nem a gyenyiszovaiak utódai

A gyenyiszovai barlang Szibériában található, onnan csak több ezer kilométerrel délebbre bukkannak fel a mai utódok, így nyilvánvaló, hogy egy másik népességhullám érkezett időközben a közbeeső területekre, így például a mai Kína területére. A mai Ázsia szárazföldi területeiről például teljesen kiszorultak a gyenyiszovaiak utódai. A ma élő emberek között a gyenyiszovai gének csak Ázsia délkeleti sarkában (a szigetországokban: Indonéziában, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, többek között) és Óceániában fordulnak elő.

Különleges törzsek hordozzák ezeket a géneket. A pápua új-guineaiak és az ausztrál őslakókon kívül a Fülöp-szigeteken egy „negritó” csoport, a mamanwák, egy szintén negritó törzs az Andamán-szigeteken (az ongék). Ilyenek a malajziai dzsihájok. A mai ember és a gyenyiszovaiak ősei 44 ezer évvel ezelőtt keveredtek egymással, tehát még mielőtt az ausztrál őslakók leváltak volna az új-guineaiaktól. Viszont azok a mai ember-elődök, akik Kínát és Indonéziát meghódították, nem rokonai a ma élő kínaiaknak vagy indonézeknek. 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!