Molett galaxishalmazt fedeztek fel, az El Gordót

Az új képződmény az El Gordo nevet kapta, ami spanyolul kövéret jelent. A felfedezésről az Amerikai Asztronómiai Társaság éves közgyűlésén számoltak be Austinban - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.A galaxishalmazok a galaxisok csoportosulásai, a csillagászatban a legnagyobb, gravitációsan kötött objektumok, amelyek akár több mint ezer csillagvárost is tartalmazhatnak. A halmazok kialakulása, a csillagvárosok egyesülése mindenekelőtt attól függ, a folyamat idején mennyi sötét anyag és sötét energia volt található a világegyetemben. Így a galaxishalmazok tanulmányozása révén információ nyerhető az univerzum e rejtélyes összetevőiről.Chilei asztronómusok és a Rutgers Egyetem csillagászai a kozmikus mikrohullámú sugárzás megfigyelése révén észlelték a "behemót" galaxishalmazt. Minél nagyobb és sűrűbb ugyanis egy halmaz, annál inkább "torzítja" a kozmikus mikrohullámú sugárzást.Az ACT-CL J0102-4915 katalógusjelű galaxishalmaz hétmilliárd fényévnyire található bolygónktól. Ez a legmasszívabb, legforróbb és legnagyobb röntgensugárzást kibocsátó galaxishalmaz. Az El Gordo két "alhalmazból" áll, ezek óránkénti több millió kilométeres sebességgel közelítenek egymáshoz. Központja szokatlanul fényes és a látható fény tartományban kék színben pompázik. Számítások szerint a galaxishalmaz tömegének 1 százalékát teszik ki a csillagok, a többit a forró gázok adják, amelyek a csillagok közötti "réseket" töltik ki.A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, amely az egész világegyetemet kitölti. Az ősrobbanás után nagyjából 380 ezer évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká, és a fotonok (fény) számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik, léte tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának.