szerző:
hvg.hu

Egy dél-afrikai régész és csapata az éghajlat változása és az emberiség fejlődése közötti kapcsolatra keres bizonyítékot. Meglehet, a Fokvárostól 300 kilométerre lévő Blombos-barlangban meg is találták, s az eddig uralkodó elméleteket felül kell vizsgálni.

Still Bay település környéke – ennek határában található a Blombos-barlang is – az egyik legfejlettebb középső kőkorszaki kultúrának adott otthont mintegy 78 ezer évvel ezelőtt. Talán itt virágzott ki először az emberi elme.

Chris Henshilwood (a bergeni egyetem professzora) ásatásai során a Blombos-barlangban nagyon jellegzetes eszközöket tárt fel, gondosan megmunkált kőpengéket, lándzsahegyeket és szimbolikus rajzolatokkal ellátott köveket. Ám a technológiára utaló nyomok 71 ezer évvel ezelőtt eltűntek az üledékekből, és nem csak itt, hanem egész Dél-Afrikában. Hétezer évnek kellett eltelnie, mire megjelent egy újabb kultúra, amely már másképpen megmunkált eszközöket használt.

Vajon mi hajtotta az ősemberek érkezését és távozását ezen a vidéken? Minden bizonnyal az éghajlat megváltozása, a jégkorszak beköszönte és az átlagos hőmérséklet csökkenése. „Az emberek sikeresen képesek alkalmazkodni a változásokhoz, de az éghajlat módosulásának biztosan volt szerepe Still Bay kultúrájának eltűnésében” – értékelt a Nature magazinnak Chris Henshilwood. Hogy ez a kapcsolat létezik-e, rendkívül fontos az emberi faj történetében, amely nagyjából ebben az időben terjedt szét szerte Afrikában, s áramlott ki más kontinensekre is. Nem csoda, ha számos régészeti expedíció kutatja a klíma hatását az emberi evolúcióra ebben a korszakban. A Blombos-barlang az igen részletes archeológiai feltárás és a gazdag leletanyag következtében kulcsfontosságú helyszíne lehet e kérdés megválaszolásában.

Műterem a barlangban

©

Meglehetősen nagy meglepetést okozott, amikor tavaly ősszel egy valóságos kőkorszaki műteremre leltek a Blombos-barlangban. Nemcsak vörös okker festékanyagot találtak, hanem két abalone kagylót is, amelyekben sárga és vörös festékeket tárolhattak, illetve állati velőt és zsiradékot a festékek elkészítéséhez, továbbá a különféle porok, például őrölt faszén előállítására és összekeverésére szolgáló eszközöket is. Az egyik őrlőkövön például vörös okker maradványokat fedeztek fel. Francesco d’Errico elmondta, hogy korábban mindig csak a barlangrajzokat találták meg (ezen a helyen is vannak ilyenek), a festőszerszámokat és edényeket azonban soha. Most viszont lehetőségük van mikroszkóppal tanulmányozni az alkotóelemeket, s megállapítani a festékreceptek elemeit.

Francesco d'Errico, a tudományos kutatások francia nemzeti központjának (CNRS) antropológusa és Henshilwood összehoztak egy olyan csapatot, amelyben régészek, klímamodellezők, paleoklimatológusok is helyet kaptak, s mintegy 2,5 millió euróból folytathattak kutatásokat a klímaváltozás és a kultúra közötti korreláció kimutatására. Tulajdonképpen azt akarták bizonyítani, hogy a prehisztorikus időkben, s benne Still Bay kultúrájának virágzása idején már kialakult a modern emberi viselkedés. „Ez elég nehéz ügy, de ha van néhány jó éghajlati adatunk, akkor legalább is megkockáztathatunk pár feltevést” – fogalmazott igen óvatosan Henshilwood.

A régészprofesszor, aki a Still Bay környékén nőtt fel, azzal érvel, hogy a 77 ezer éves vésetek a szimbolikus viselkedés példái, és az egyik legkorábbi bizonyítékául szolgálnak az absztrakt gondolkodásnak. Ez, és néhány másik lelet megkérdőjelezi azt az egykor uralkodó nézetet, miszerint az a humán kultúra – amelyet az olyan megnyilvánulások fémjeleznek, mint a vésetek vagy az ékszerek készítése – egy robbanásszerű átalakulás során jelentek meg a késői kőkorszakban, úgy 40-50 ezer éve Észak-Afrikában és Európában. A Blombos-barlang és más lelőhelyek azonban arra mutatnak, hogy a tanulási, kulturális és technológiai fejlődés kezdete sokkal korábbi, s a középső kőkorszakra tehető egész Afrikában.

Henshilwood véleményét megalapozza, hogy a Blombos-barlangban egy 100 ezer éves üledékrétegben találták meg egy sor használati tárgyat: kagylókból álló eszközkészletet, őrlőköveket, törőköveket és okker tárolására szolgáló kőedényeket. Az okkert valószínűleg több célra is használták, festékként, bőrök cserzésénél vagy sebek kezelésénél. Ez egy komoly bizonyíték, hogy a Homo sapiens már fejlett tervezési képességekre és kifinomult módszerekre tett szert sokkal korábban, mint valaha hittük volna.

A Still Bay környéki kultúrák eltűnésének végső magyarázatát alighanem az adja, hogy a jégkorszaki lehűléssel a sarki jégsapkák megvastagodtak, és a tengerszint lecsökkent. Az itteni emberek pedig a megélhetésük érdekében követték a visszahúzódó tengert, amely a kontinentális talapzaton termékeny síkságot hagyott maga mögött. A tenger csak 15 ezer évvel ezelőtt tért vissza a jelenlegi szintjére, de ezzel sok ezer év emberi fejlődésének nyomait is elmoshatta.

©

A kutatások kiterjednek a paleoklimatikus adatok begyűjtésére is. Ezek lehetővé teszik a CNRS csoportjának, hogy nagyfelbontású időjárási modellt készítsenek a kőkorszaki Európára és Afrikára kezdve a Still Bay kultúra idejétől. Az utolsó lépésben összevetik a klimatikus és kulturális adatokat az ökológiai modellel, s elemzik, hogy a környezeti körülmények között milyen helyeket, területeket foglaltak egy a különböző kultúrák az idők során. Ennek alapján pedig kimutathatják a kapcsolatokat. Például ugyan az a típusú kézművesség mindig hasonló környezetben jelent meg? Hasonló kultúrák hasonló tájon rendezkedtek be, vagy ugyan olyan módon válaszoltak a klimatikus változásokra?

Kőpengék, nyílhegyek, vésetek. Kibontakozó absztrakt gondolkozás
©

„Most kezdjük a hipotéziseink tesztelését a CNRS bordeaux-i intézetében” – mondta Willaim Banks, a modellezés vezetője a Nature tudósítójának.

Henshilwood elismeri, nem biztos, hogy ezek a vizsgálatok már konkrét válaszokat adnak. A Still Bay kultúra eltűnése ugyanis több ok miatt is bekövetkezhetett: a klíma változása, a migráció vagy új emberek érkezése miatt, illetve egyszerűen a kulturális evolúció eredményezte az évezredek során.

Hogy az ásatások milyen további eredmények hoznak még, azt nehéz megjósolni. Henshilwood a Blombos-barlangban talált egy üledékes réteget, amelyet legalább 130 ezer évesre becsültek, s ebben elszórtan tárgyi leleteket fedeztek fel. Azaz még ezen a lelőhelyen is elképzelhetőek újabb meglepetések.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!