szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A vállalatok nem eléggé rugalmasak, vagy az alkalmazottak lépnek túl egy határt?

Közismert, hogy a 21. század nem csak a mobiltelefónia és az internet elterjedése miatt hoz jelentős változásokat, hanem az ezekre épülő társadalmi átalakulások kapcsán is alaposan megváltoztatja az emberiséget. Ma már - az irodai munkát végzők körében - elvárás a viszonylagos szabadság, a rugalmas munkakörnyezet kialakítása, hiszen ez nagyobb hatékonyságra sarkallja az alkalmazottakat. Ehhez természetesen biztosítani kell a szükséges feltételeket, többek között az eszközfelügyelet és a csoportmunka megoldások tekintetében - írja a Computerworld.

Weben és programokon keresztül

A rugalmasságnak is megvan azonban a határa, még ha ehhez az alkalmazottak nem is mindig tartják magukat. Az IT-biztonsággal foglalkozó Palo Alto Networks nemrég végzett tanulmánya arra világított rá, hogy a dolgozók gyakran munkaidőben futtatnak olyan fájlmegosztó rendszereket, melyek már pusztán jogi szempontból is aggályosnak mondhatók, nem is említve azt a naponta megmozgatott tekintélyes adatmennyiséget, amely komolyan leterheli a vállalat hálózatát. Például egy meg nem nevezett, Fortune 100-as listán szereplő vállalatnál elvégzett tűzfaltelepítés következtében kiderült, hogy naponta több mint 300 GB-nyi adatáramlás zajlott a közismert fájlmegosztó hálózatok egyikébe.

A külvilággal kapcsolatot tartó vállalati szerver gyakorlatilag folyamatosan fel- és letöltött, ismertette a tényeket Matt Keil, a Palo Alto Networks vezető kutatási elemzője. Azt Keil elismerte, hogy ritkán találkoznak ilyen extrém mértékű adatforgalommal, ugyanakkor megerősítette, hogy a legtöbb vállalatnál létező jelenség a (jogsértő) állományok megosztása. Ugyan ezeket részletesen vizsgálni nem tiszte a Palo Alto Networksnek - és ne feledjük, P2P megosztórendszerekhez gyakran teljesen legális szempontokból fordulnak a felhasználók -, mégis, nagy az esélye annak, hogy ezen forgalom jelentős része nem a cég érdekeit szolgálja.

Mégis, milyen mérvű jelenségről van szó? Nos, a PAN 1636 szervezet adatforgalmát követte figyelemmel tavaly április és november között, és igen megdöbbentő eredményt kapott: a vizsgált cégek 92 százalékánál (!) fedezték fel böngészőalapú fájlmegosztó szolgáltatások használatát. Ezek jellemzően a 80-as TCP porton kommunikálnak a külvilággal, ugyanazon, amelyen keresztül az általános HTTP webforgalom zajlik - ebből következően nehezebb (de közel sem lehetetlen) nyakon csípni tevékenységüket.

Globálisan valamelyest csökkent az adatáramlás azt követően, hogy a fent említett szolgáltatások egyik legismertebbikét, a Megauploadot a hatóságok januárban bezáratták. Ezt megelőzően, 2011 második felében a PAN által vizsgált vállalati hálózatok 57 százalékában találtak használatára utaló jeleket. Leállítása után természetesen nem szűnt meg az ilyen irányú tevékenység, egyszerűen annyi történt, hogy az alkalmazottak figyelme más, hasonló szolgáltatás felé irányult.

A Megaupload lekapcsolása közvetlenül nem érintette a peer to peer szolgáltatások kedveltségét. A fent említett 1636 cég 82 százalékánál fedezett fel P2P alkalmazást a PAN. Átlagosan hat különböző kliens futott egy-egy cégnél, állítja a Palo Alto Networks, a legnépszerűbb uTorrent szinte minden vállalati hálózatban megtalálható volt.

Miért pont a munkahelyen?

Noha az alkalmazottak jó része tisztában van azzal, hogy a munkahelyi hálózat nem a kedvenc dalok letöltésére született, sokan pont az otthonihoz képest jelentősen nagyobb sávszélesség miatt döntenek a munkaidőben való fájlcsere mellett. Azt azonban elfelejtik, hogy ilyenkor már nem csak saját pénztárcájukat kockáztatják a szerzői jogokat sértő letöltögetéssel, hanem munkáltatójuk is a jogtulajdonosok célkeresztjébe kerülhet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Niklasson Katalin Tech

ACTA: a kalózok a jogra mutogatnak, a jogalkotók meg a kalózokra

Amint ratifikálják és törvényi erőre emelik az ACTA egyezményt, akkor az unió legtöbb tagállama önként korlátozza az internet eddigi tartalomszabadságát. A magyar Kalózpárt mozgalom szerint az egyezmény káros és nem demokratikus. Durvább, mint a PIPA és a SOPA – ez az egyik oldal véleménye. Más szemszögből az a lényeg, hogy a szerzők unión kívüli védelme erősödik.