Bár korábban a tudósok abból indultak ki, hogy a leletek ötven évnél nem régebbiek, kiderült, hogy a koponya- és csontmaradványokat mintegy ezer éve rejti a föld - közölte a mexikói államügyészség a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézetre (INAH) hivatkozva.
A maradványok a nyolcadik századból származnak, erőszak jeleit nem találták rajtuk. Emiliano Gallaga Murrieta, az INAH munkatársa szerint az időszámításunk szerinti 700 és 1200 közötti időszak jellegzetességei mutatkoznak meg a feltárt temetőn.
A koponyák deformációi is a majákra és megnevezett korra jellemzők. Az akkori szépségideálnak megfelelően a fejeket gyakran úgy kötötték be, hogy hosszabbnak és keskenyebbnek hassanak.
A leletekre Chiapas államban, a guatemalai határtól nem messze bukkantak, ezért gondolták azt eredetileg a kutatók, hogy az évtizedeken át tartott polgárháború áldozatainak maradványait találták meg. Guatemalában ugyanis 1960-tól polgárháború dúlt, amelynek során a katonai diktatúra elsősorban a bennszülött őslakosságot tizedelte meg és számos vérfürdőt rendezett. Mintegy kétszázezer ember halt meg, mire 1996-ban békeszerződést írtak alá.
