Hogyan kaptak nevet a színek?

Az eredmények arra utalnak, hogy a kulturális evolúció során korábban kaptak nevet azok a színek, amelyeket hullámhosszuk miatt könnyebben észlelünk. A filozófia gyakori kérdése, hogy az emberek ugyanolyannak látják-e a világot. E kérdés vizsgálatára dolgozták ki egy lehetséges módszerként annak kutatását, hogy a különböző kultúrákban milyen színek kaptak nevet. Meglepő módon az egyik kultúra számára ismerős színeknek nem mindig volt elnevezésük egy másik kultúrában, ami azt jelzi, hogy valamelyest eltérő módon fogják fel az emberek a világot.

Érdekes megfigyelés volt a korábbi kutatásokban, hogy a színek neve mindig ugyanabban a fontossági sorrendben tűnt fel a kultúrákon átívelően: fekete, fehér, piros, zöld, sárga, kék. "Ha például egy populációban van elnevezés a vörösre, akkor van név a feketére és a fehérre is. Vagy ha van név a zöldre, akkor van név a vörösre is" - magyarázta a Science Daily című ismeretterjesztő portálnak Francesca Tria kutatásvezető, a torinói ISI Alapítvány fizikusa. Ugyanakkor ha egy népességcsoportnak van neve a feketére és a fehérre, attól még nem biztos, hogy van elnevezése a vörösre is.

A színek elnevezésében fennálló hierarchia rejtélyét kívánták megoldani kísérleteikben az olasz kutatók. Kidolgoztak ehhez egy számítógépes szimulációt virtuális emberpárok részvételével. Az alanyok nem ismerték a színek neveit. Az egyik alanynak mutattak néhány tárgyat azzal, hogy színüket neki kell elneveznie, majd elmondani ezt a társának, akinek viszont ki kell találnia, hogy melyik tárgyra vonatkozik a név. Ezt a folyamatot addig ismételték, amíg a két virtuális szereplő konszenzusra nem jutott a színek elnevezése tekintetében.

Kiderült, hogy a virtuális alanyok egy meghatározott sorrend szerinti gyorsasággal jutottak konszenzusra a színek nevét illetően. A sorrend a következő volt: vörös, magenta-vörös, ibolya, zöld-sárga, kék, narancs és cián. Ez a sorrend nagyjából megfelel annak, ahogyan a valós kultúrákban nevet kaptak a színek. Megegyezik a sorrend az emberi látás korlátaival is, hiszen a szemünk érzékenyebb például a vöröshöz tartozó hullámhosszakra, mint a kékhez tartozókra.

A tanulmányt az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben tették közzé.