A természetvédelmi szervezet 1996 és 2008 közötti hód-visszatelepítési programjában 234 egyedet engedtek szabadon, így az egyedszám az idei adatok alapján eléri a hatszázat - mondta el Gruber Tamás, a WWF képviselője pénteken az MTI-nek.
A számlálásokat minden évben a téli időszakban kezdjük el és április elejéig folytatjuk, mivel ebben az időszakban tudják a terepen dolgozó szakemberek a hódokat a legjobban megfigyelni. A megfigyelés koordinálását, valamint a beérkező adatok összesítését mi végezzük - tette hozzá a WWF képviselője.
Vannak állandó megfigyelési területeink, ilyenek a Hanság, vagy a Rába-mente, a Gemenc, és a közép-Tisza vidéke. Általában kétévente más helyszíneket is választunk, ezek az utóbbi időszakban a Mura és a Kerka határ menti szakaszai voltak. Mivel a helyszíneket főként a hódok vándorlása és a megfigyelési kapacitások határozzák meg, ezért nem vagyunk képesek a munkát az egész országra kiterjedően végezni - magyarázta Gruber Tamás.
"Ezen kívül rendre kapunk lakossági értesítéseket is arról, hogy ki és hol látott hódot, ami azt mutatja, hogy a vízpart közelében mozgó lakosság örömmel veszi a hódok újra megjelenését a környezetükben. A WWF Magyarország tervei szerint a hódszámlálást az elkövetkező években is folytatni fogjuk" - hangsúlyozta.
Az eurázsiai hód Európa legnagyobb testű rágcsálója, egykor az egész kontinens folyó menti ligeterdeiben megtalálhatók voltak. A bundájáért és húsáért folytatott vadászata, valamint élőhelyei megfogyatkozása miatt a földrész szinte egész területéről eltűnt. Magyarországon a 19. század közepén látták az utolsó példányt. A visszatelepítési programok és a vándorlás eredményeként a huszadik század második felére a hódok ismét elterjedtek Európában.
