Saját, nyugodtabb egyéniségéhez igazította az Apple arculatát a néhai alapító, a legendás Steve Jobs helyére lépett Tim Cook, s a cég Kína meghódításával és egy okostévével tovább folytathatja példátlan piaci hódítását.
A számítástechnika egyik szupersztárjától megörökölt szerepében lépett fel az amerikai Apple éves fejlesztői konferenciáján, San Franciscóban Tim Cook, aki tavaly augusztus óta tölti be a vezérigazgatói posztot. Egy éve még a legendás alapító, az Apple-t másfél évtized alatt a szakadék széléről visszarángató és a világ legértékesebb részvénytársaságává fejlesztő Steve Jobs vezényelte a maga sajátos módján a ceremóniát, ám ő tavaly októberben elhunyt, s most a betegségének rosszabbra fordulása, 2007 óta a jobbkezeként dolgozó Cooknak jutott az új termékek bemutatásának feladata. Az elemzők és a piacok pedig megvonhatták a mérleget: az ikonikus vezér halála után sikerült-e megtartani a fejlesztések és az eladások lendületét.
A számok azt igazolják, hogy – bár tartottak zökkenőktől a vállalat életében – Cooknál jó kezekben van a kormány. Amióta ő vezeti az Apple-t, a cég értéke mintegy 200 milliárd dollárral nőtt – idén tavasszal 600 milliárd dollár fölött is volt –, a három lezárt pénzügyi negyedév pedig 31 milliárd dollár nyereséget hozott. A Fortune amerikai gazdasági magazin összesítése szerint a ma már a bevételek oroszlánrészét adó iPhone okostelefonból 89 millió, a kategóriateremtő iPad táblagépből pedig 38 millió darab kelt el. Nem volt hiány újdonságban a San Franciscó-i rendezvényen sem, amelyre rekordidő, 103 perc alatt kelt el az ötezer jegy.
Bemutatták az úgynevezett retinakijelzős – a nagy felbontású televíziókban találhatónál jóval több képpontot tartalmazó – MacBook Pro laptopot, a Siri hangvezérlés alkalmazhatóságát és nyelvi lehetőségét kiterjesztő új iOS mobiloperációs rendszert, s beharangozták a júliusban megjelenő új számítógépes operációs rendszert, a Mountain Liont.
A konferencián az 51 éves Cook éppúgy nem fürdött a rivaldafényben, mint ahogy az Apple-t is saját, nyugodtabb habitusára formálta. Míg a karizmatikus, zseniként csodált, de diktátorként rettegett Jobs soha nem állt szóba a Wall Street elemzőivel, utódja rendszeres konferenciabeszélgetéseket tart. Igaz, a sajtónyilvánosságot az 1998 óta az Apple-nél dolgozó Cook sem szereti, és a megrögzött agglegény magánéletéről keveset tudni – bár nem beszél irányultságáról, a homoszexuálisoknak és leszbikusoknak szóló Out amerikai magazin friss listáján az USA legbefolyásosabb meleg személyiségeként szerepel –, annyi biztos, hogy fitnesz- és munkamániás. Hajnali fél ötkor már e-mailekkel bombázza munkatársait.
Jobs szükséges rossznak tekintette a cég részvényeseit, és az Apple felhalmozott készpénzállományából – ami tavaly év végén 98 milliárd dollár volt – minden centhez ragaszkodott. A Cook vezette Apple viszont márciusban bejelentette, hogy júliustól negyedévenként és papíronként 2,65 dollár osztalékot fizet – ilyenre utoljára Jobs visszatérése előtt, 1995-ben volt példa –, s a következő három évben 10 milliárd dollár értékben vásárol vissza részvényt, részben azért, hogy abból adjon opciós csomagokat vezetőinek és alkalmazottainak. Cook a vezérigazgatói kinevezésekor 376,2 millió dollárnyi részvényopciót kapott – ezzel tavaly a legjobban fizetett amerikai vállalatvezér volt –, aminek értéke már meghaladja az 530 milliót. Így májusban látványos gesztussal könnyedén lemondott arról, hogy felvegye a papírok után járó, három év alatt 75 millió dolláros osztalékot.
Az Apple már nem szimpla számítástechnikai cég, hiszen a legutóbbi negyedév adatai szerint a 39,2 milliárd dolláros bevétel 58 százaléka az iPhone-ból és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból származott, a második legfontosabb tétel az iPad, a nemrég még a fő terméknek számító asztali és hordozható számítógépek pedig 5 milliárd dollárt hoztak. Az okostelefonok terén a rivális, nyílt forráskódú Android operációs rendszert használó készülékek jóval nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek, de az Apple profitrátájával senki nem tud versenyezni.
Ezért is érte számos bírálat a kaliforniai céget, mert – mint a New York Times amerikai napilap egy év eleji oknyomozó cikkében is elemezte – kínai beszállítóinál néha embertelen körülmények között, éhbérért szerelik össze a minimalista dizájnért és egyszerű funkcionalitásért csodált termékeket. Cook március végén Kínába utazott, s megállapodott a számára a bérmunkát szervező tajvani Foxconnal, hogy emelik a dolgozók fizetését, és heti legfeljebb 49 óra lehet a munkaidő, ami korábban állítólag meghaladta a 60 órát is.
Megengedheti magának az Apple, hogy odafigyeljen az ilyen részletekre is – amikre a cégközpontban a Mercedes sportkupéjával rendszerint a bejárathoz legközelebbi, mozgássérülteknek fenntartott helyen parkoló Jobs ügyet sem vetett –, hiszen a készpénzállománya heti 1,25 milliárd dollárral gyarapszik, és az év végére elérheti a 130 milliárd dollárt. A profitból összegyűjtött pénz kétharmadát viszont – más csúcstechnológiai cégekhez hasonlóan – külföldön parkoltatja, mert ha hazavinné az USA-ba, ott 35 százalékos nyereségadó sújtaná (HVG, 2012. március 3.). Ezért gyakran maga vásárolja meg kínai bedolgozói számára a termékeihez szükséges alapanyagok és részegységek egy részét. Pénzügyi ereje azt is lehetővé teszi, hogy riválisai elől lekösse a készleteket, mint tette például az egy tömbből kiszabható alumínium laptopházak esetében, amivel késleltetni tudta a MacBook Airhez hasonló vékony, úgynevezett ultrabookok megjelenését.
Cook igazi próbája az lesz, hogy fenn tudja-e tartani az Apple piachódító és innovációs lendületét, hiszen az eddig bemutatott újdonságok fejlesztése még a perfekcionista Jobs irányításával zajlott. A cég menetelésének folytatódása – amitől a részvényárfolyam akár ezer dollárra emelkedését remélik – két tényezőtől függ. Az egyik a hatalmas kínai piac, ahonnan a második negyedévi forgalom ötöde származott – ez az összeg háromszorosa az egy évvel korábbinak. Még ez az ütem is fokozható lenne, ha sikerülne megállapodni a 660 millió előfizetővel rendelkező China Mobile telefontársasággal az iPhone értékesítéséről. A másik, hogy legyen egy olyan forradalmi termék, mint az iPod médialejátszó (2001), az iPhone (2007), illetve az iPad (2010). A várakozások szerint ez az őszre rebesgetett okostévé lehet, aminek fejlesztésére az Apple titokzatoskodását Jobshoz hasonlóan komolyan vevő Cook már tett apró utalásokat.
NAGY GÁBOR
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra csavartak még egyet az amúgy is abszurd alapanyagon.
Ez jutott eszébe.
Az izraeli-iráni konfliktus miatt.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
