Manapság, amikor az Európai Bizottság minden erővel igyekszik megvalósítani „behálózott kontinens” tervezetét és arra törekednek, hogy az unió határain belül minden háztartásban szélessávú netkapcsolat legyen néhány éven belül, igencsak megdöbbentő, hogy a tagországok lakosságának 21, a magyar állampolgárok 24 százaléka valójában még sohasem internetezett - mondta Solt Ádám az internetet.hu internetcsomag-összehasonlító portál szakértője.

Ahol van net, ott használják is

Azok között ugyanakkor, akik már igen, jelentős többségben (62 százalék) vannak azok, akik napi rendszerességgel használják a netet. A tagországok legtöbb lakója számára az internetezés már gyakorlatilag rutintevékenységgé vált.

A tagállamok között ugyanakkor nagyon jelentős különbségek mutatkoznak meg a penetráció arányát tekintve. A legnagyobb arányban Hollandia (95 százalék), Luxemburg (94 százalék), valamint Dánia és Svédország (93 százalék) lakosai férnek hozzá a hálózathoz. Megfigyelhető, hogy európai összehasonlításban ezekben az országokban a legolcsóbbak az internet-előfizetések, gyakorlatilag csak a legelszigeteltebbeknek nincsen internetük, vagy azoknak, akik direkt nem akarnak hozzáférést. Jellemző, hogy a magas penetrációjú országokban a naponta netezők aránya is igen magas, 80 százalék feletti.

A skála túlsó végén Bulgária (54 százalék), Görögország (56 százalék) és Románia (58 százalék) található, ezekben az államokban még igen sok munka lesz a behálózással a következő években. Ha a nyugati országok szintjére akarják emelni a penetrációt, jelentős infrastrukturális beruházásokba kell majd belevágniuk.

Adóügyek online

Hazánk nem szégyenkezhet, az erős középmezőnybe tartozunk ugyanis 71 százalékos penetrációval és szélessáv-hozzáféréssel, illetve 62 százaléknyi naponta netező felhasználóval. Érdekes, hogy míg Szlovákiában többen férnek hozzá az internethez (78 százalék), az ezt rendszeresen használók aránya némileg kisebb (61 százalék).

A további adatokból az is kiderül, hogy Magyarországon több mint az emberek harmada (37 százalék) használta már valamilyen formában az elektronikus ügyintézést. Ebben a tekintetben a szlovákok jelentősen jobbak nálunk (52 százalék), román szomszédaink ugyanakkor nagyon messze lemaradtak, mindössze 5 százalékkal. A magyarok egyébként elsősorban adóügyintézést végeznek a neten keresztül, ötödünk adatigénylést, személyes dokumentumokkal kapcsolatos tevékenységeket is, míg a felsőoktatásba online jelentkezők aránya még csak 8 százalék.