szerző:
Papp Petra Anna

A hetvenes évek egyik tipikus science fiction eleme, amikor a főhős minden nehézség nélkül elkommunikál a szobaméretű számítógépével. Amelyik gép igazán fejlett, annak precízen reprezentálódnak a hanghullámai egy négycolos, kétszáz pixeles monitoron is. Azóta eltelt 40 év, feltalálták a tranzisztort, a számítógépek mérete radikálisan csökkent. De még mindig nem tudunk felhőtlenül kommunikálni a laptopunkkal. Megkockáztatjuk, sohasem fogunk. Másra azonban látszanak esélyek.

Még csak a hetvenes évekig sem kell menni az időben ahhoz, hogy a valóságtól elrugaszkodott  mesterséges intelligenciával találkozzunk a filmvásznon. A Vasember Jarvist használta, Dexter a titkos laboratóriumában lévő Komputert, Theodore (Joaquin Phoenix) pedig Scarlett Johanssont. Pontosabban azt az OS1 intelligens operációs rendszert, Samanthát, akinek hangját Scarlett Johansson kölcsönzi a mozikban most futó, A nő filmben. A történet már csak azért is figyelemre méltó, mert a film elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyvért járó Oscart.

©

A neurális számítógép – egy gép, ami képes tanulni és önmagától döntéseket hozni számunkra mindennapi, életszerű helyzetekben – nem új felvetés, már 1943-tól folynak ezzel kapcsolatos kutatások. A nő című film alapötlete is erre épül: egy olyan operációs rendszert mutat be, ami lényegében egy emberi elme gépi tulajdonságokkal megspékelve. Az érzelmek és az öntudat mellett az operációs rendszer képes másodpercek alatt elolvasni a teljes Wikipédiát, illetve a film még azt az innovációt is bedobja, hogy nagy tudósok hagyatékát digitalizálva egy mesterséges intelligencia képes imitálni személyükben és gondolkodásukban a régen elhunyt személyt.

Hangos alapok

A filmben lévő intelligens megoldások alapjai, bár jóval visszafogottabb formában, már jelen vannak felhasználói szinten. Hangvezérlés alapú programok már támogatottak okostelefonon, ilyen például az iPhone 4S-en debütált, Apple-féle Siri, az intelligens személyi asszisztens. A megoldást eredetileg kifejlesztő SRI International mára már orvosi, kémiai, űrkutatási, gazdasági és biztonságtechnikai szoftvereket is fejleszt, természetesen a mesterséges intelligencia bevonásával. Ezek az egyéni felhasználók által elérhető technológiáknál jóval előrehaladottabbak már, mivel legtöbbjüket tudományos kutatások során használják.

Emellett már olyan modern technológiával is találkozhatunk, mint a filmben bemutatott operációs rendszerhez hasonló, massachusettsi fejlesztésű Affectiva, ami képes érzelmeket felismerni a felhasználó webkameráján keresztül, ráadásul ehhez sokszor a szívverés gyorsaságát is alapul veszi. A technológia iránt a marketingesek és piackutatók érdeklődnek leginkább, az Affectiva ügyfelei között például az Unilever és a Coca Cola is megtalálható.

A klasszikus mesterséges intelligencia halott, a Big Data Machine Learning lehet a jövő

A bő hetven éve tartó kutatások egyre inkább igazolni látszanak a tényt, miszerint a hagyományos értelemben vett mesterséges intelligencia nem megvalósítható. Egy számítógéppel ugyan el lehet már beszélgetni, de szigorúan csak egy jól körülhatárolt témában, ahol a lehetséges kérdések és a lehetséges válaszok halmaza beláthatóan véges számú. Az eddigi kutatások és a jelen állás szerint tehát hosszabb távon is sci-finek tűnik az, hogy olyan szintű és jellegű kommunikáció legyen ember és gép között, mint amit A nő című alkotás elénk tár. Az pedig végképp elképzelhetetlen, hogy az általunk használt operációs rendszer egy idő után belénk szeressen és féltékeny legyen, ugyanúgy, mint annak a lehetősége, hogy öntudatra ébred és fizikai test után vágyakozik.

A jövő intelligens programjai sokkal inkább a felhalmozott tudás rendszerezésében és a számunkra aktuálisan fontos lényeg kiemelésében lehetnek segítségünkre. Az a rengeteg információ ugyanis, amit a legegyszerűbb kérdésre keresve is megkapunk az interneten, egyre kevésbé feldolgozható és hasznosítható emberi képességekkel. Különösen igaz ez, ha nem csak a weboldalakra kitett adatokra gondolunk. Az IBM becslése szerint napi szinten kb. 2,5 exabit új adat keletkezik összesen a világon. (A kettest és az ötöst 18 nulla követi, ez 2,5 trillió bitnek felel meg.)

©

Ebbe az irányba haladnak a Big Data-alapú kutatások. A témával foglalkozó jövőkutatók szerint a “gépi józan ész” helyett ez az adatfelhő lehet az innováció, nem az emberi agyhoz hasonlatos neuronháló alapú rendszerek. A Wikipédia rendszerezésére képes Big Data technológia képes feldolgozni a szerver és az Amazon.com vásárlói között lévő milliós méretű információ áramlását, csakúgy mint az eBay vagy a Walmart napi adatforgalmát. A technológia nagy szerepet játszott Barack Obama, amerikai elnök 2012-es sikeres választási kampányában, ahol társadalmi problémák kiszűrésére használták.

A Big Data előnyei közé tartozik a folyamatos piacfigyelési lehetőség és a fogyasztói szokások hatékonyabb felmérése, amit a technológia gyors adatfeldolgozási sebessége tesz lehetővé. Így a fejlesztők arra törekszenek, hogy hatalmas mennyiségű, változatos információt minél rövidebb idő alatt fel tudjon dolgozni a rendszerük. Az adattárolási szokások emiatt a jövőben változhatnak, hiszen a Big Data lehetővé teszi a jelen idejű kommunikációt több terabyte-nyi adathalmazzal.

A mesterséges intelligencia témájában zajló legtöbb magyarországi kutatás is arra kíván rámutatni, hogy az embert utánzó technológiák egyre csak közelítik, de valószínűleg a maguk teljességében soha nem érik el az emberi teljesítőképességet. Viszont egyes tulajdonságaik révén – például sterilitás a robotikában, fáradhatatlanság és gyorsaság a nyelv- és beszédtechnológiában – jelen formájukban is hasznosak, de az emberihez hasonló tökéletességtől elég messze állnak.

Nehéz leképezni
©

Mentés másként: belőlünk lehet a mesterséges intelligencia

Egy kicsit más véleményen van Ray Kurzweil, aki Bill Gates szerint “a mesterséges intelligencia jövőjét legjobban megjósoló” személy. A tudós sokak által túlzottan merésznek tartott meglátása szerint a jövőre vonatkozó jóslatok ott buknak el, hogy a lineáris fejlődést veszik alapul, miközben a valóságban – és erre rengeteg példát hoz A szingularitás küszöbén című könyvében – exponenciális fejlődésről van szó.

Kurzweil úgy kalkulál: néhány éven belül elkészül az emberi agy számítási teljesítményét visszaadni képes hardver, a 2020-as évek közepére pedig elkészülnek az emberi intelligencia működő szoftvermodelljei. Innentől kezdve pedig, bár a korábban elképzelttől más formában, de megvalósul a mesterséges/gépi intelligencia: nem kell majd sok hozzá, hogy elménket feltölthessük egy gépre, hiszen az annak tulajdonképpen minden formáját képes lesz majd megragadni.

Amint megjelenik a mesterséges szuperintelligencia, lehetőség nyílik arra, hogy elménket az emberi testnél sok szempontból praktikusabb, de legalábbis tartósabb és könnyebben karbantartható fizikai testekbe áthelyezzük. Kurzweil azt állítja, hogy aki mostantól számítva még 20 évig él, az tulajdonképpen örökké élhet.

Ha ez érdekes volt, hasonlókért lájkolja a hvg.hu Tech rovatának facebookos oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kezdhetnek rettegni Európa korrupt politikusai az Európai Ügyészség leendő vezetőjétől

Kezdhetnek rettegni Európa korrupt politikusai az Európai Ügyészség leendő vezetőjétől

Az új hidegháború újabb jele: készek az amerikai tervek az orosz légvédelem semlegesítésére

Az új hidegháború újabb jele: készek az amerikai tervek az orosz légvédelem semlegesítésére

Szövetségbe forrt illiberális köztársaságok – Orbán mondja meg, ki a türk

Szövetségbe forrt illiberális köztársaságok – Orbán mondja meg, ki a türk

Nem engedték be az IKEA éttermébe a vakvezető kutyájával érkező vásárlót

Nem engedték be az IKEA éttermébe a vakvezető kutyájával érkező vásárlót

Hatalmas Dürer-kiállítást rendeznek Bécsben

Hatalmas Dürer-kiállítást rendeznek Bécsben

1100 tő kendert rejtett az orosházi kukoricás

1100 tő kendert rejtett az orosházi kukoricás