A hadiipari fejlődése tulajdonképpen egyet jelent az általános technológiai fejlődéssel: az eredetileg katonai célú kutatásokból rendszeresen profitál a civil lakosság is. Éppen ezért is érdemes az aktuálisan elérhető katonai csúcstechnika mellett azt is megnézni, min dolgoznak most a szakemberek, melyek a jövő ígéretesnek tűnő megoldásai.

Drónok, mindenhol csak drónok

A SoSITE névre keresztelt projekt célja az, hogy megvakítsák az ellenséges légielhárítást. Az elképzelés szerint mielőtt a repülőgép az ellenséges légtér fölé érne, a teherszállítóból jó néhány drónt engednének útjukra, hogy feltérképezzék az elhárítás radarállomásának pontos helyzetét. Az információkat azonnal továbbítanák a kísérő gépnek, amely a jelenleginél jóval olcsóbb rakétákat vinne magával a küldetésre. A célpont bemérése után, de még az ellenséges légtér előtt, kilőné ezeket, amelyek nagy részét ugyan az elhárító föld-levegő rakéták megsemmisítenék, néhány azonban célba találna és kiiktatná a lokátort.

(A projektben egyébként az a Boeing is dolgozik, amelyről nemrég kiderült: már fejleszti a Star Wars-ból ismert védőpajzsot.)

Robbanásmentes lövedékek

Persze Amerika nemcsak a légierő, de a tengerészet fejlesztésére is koncentrál. Idén februárban Washingtonban mutatták be azt a régóta fejlesztett fegyvert, amely hosszú távon az USA haditengerészetének meghatározó eleme lehet. A történelem eddigi vízi csatáiból azt már sikerült megtanulni, hogy az ütközetben nemcsak a hajó elsüllyedése jelenthet veszélyt, hanem az is, ha az ellenség néhány lövéssel felrobbantja a fegyverraktárat. Éppen ezért egy meglehetősen sci-fi-be illő, elektromágneses fegyvert készítettek.

A nagy hatótávolságú ágyú lényege, hogy a mágneses mezők segítségével felgyorsítják a lövedéket, ami a 32 megajoule energiával indul útnak. Ennek köszönhetően a hangsebesség közel hatszorosával repül ki a csőből, becsapódáskor pedig emiatt az irdatlan nagy sebesség miatt pusztít, így nincs szükség robbanófejre sem. A tengeri teszteket valamikor 2016 táján szeretnék elkezdeni, a cél, hogy addigra megkétszerezzék az induló energiát. A tervek szerint 2025-re már minden amerikai hadihajón ilyen lövegek szolgálnak majd. Egy 2012-es tesztből úgy tűnik, tényleg komoly pusztításra képes az eszköz.

Aknamentesítés a tengeren

Amellett, hogy a hadihajók legénysége kevésbé lesz veszélyben a robbanásmentes lövedékek miatt, az útjukat is biztonságossá kell tenni. A tengerekre telepített aknák komoly fejfájást okoznak a flottáknak, francia és brit összefogással azonban könnyen a múlté lehet a probléma.

A védelmi fejlesztésekkel foglalkozó Thales, valamint a brit BAE olyan rendszert készített, amellyel megelőző csapást lehet majd mérni az aknákra. A tervek szerint egy vezető nélküli hajó szonárral tapogatná végig a tenger fenekét, és ha aknát észlel, a felszínén lévő robotokat küldené le a mélybe megsemmisíteni azokat. A robotok egy jóval kifinomultabb hangdetektorral képesek lennének a célpont pontos meghatározására, majd megközelítve azt, az oldalukra egy robbanószerkezetet szerelnének és távvezérléssel felrobbantanák azokat.

Thales

A feladat közben a műholdak és a földi irányítóegység segítségével folyamatos lenne az adatáramlás a hajók és a robot között, így pontosan tudni lehetne, hol van veszélyben a hadihajó, és az átmeneti szünet után mikor folytathatja majd az útját.

Robothajó

Az atom-tengeralattjárók megjelenésével jelentősen nőtt a hadiflották ereje, ám a legyártásuk és üzemeltetésük rendkívül költséges. A DARPA régóta dolgozik egy olyan technológián, amellyel olcsóbban lehetne ellenőrzés alatt tartani egy-egy tengerszakaszt. Mostanra pedig már a sikeres teszteken is túl van a “szellemhajójuk.”

Az ACTUV névre hallgató hajó renderelt képe

Leidos

Az új generációs, 40 méter hosszú tengeralattjáróhoz nem kell legénység, így tökéletesen alkalmas lesz arra, hogy a nyílt vízen, megszakítás és emberi élet kockáztatása nélkül járőrözzön. Ellison Urban, a projekt vezetője szerint ez több ezer megtett kilométert, és hónapokig tartó szolgálatot jelent. A tengeralattjáró lassan élesben is megkezdheti működését, a Mississippin folytatott hathetes tesztelés során több mint 100 különböző feladatot hajtott végre, a beszámolók szerint hibátlanul. A Defense One úgy tudja, az ellenséges tengeralattjárók felderítéséhez használható hajót már ősszel élesben is bevethetik.

Robotbogarak a felderítésben

A német Festo mérnöki cég nemrég 3D nyomtatással készült kéznagyságú robothangyákat mutatott be, amelyek képesek utánozni az igazi társaik viselkedését azzal, hogy a csapat érdekében egyéni döntéseket hoznak.

Robotbogarakkal azonban nem csak a németek kísérleteznek. A Harvard Egyetem kutatói néhány éve olyan miniatűr robotlegyet fejlesztettek, amely később jelentős segítséget jelenthet a hadseregeknek is. Persze minden bizonnyal itt az amerikai hadseregről van szó, a fejlesztést ugyanis a DARPA pénzeli, és a harctéri felhasználás is tisztán látszik: az eszközzel olyan területekre merészkednének be, ami a katonák számára túl veszélyes lenne – vagy azért, mert vegyi, esetleg biológiai szennyezésnek lennének kitéve, vagy azért, mert az ellenség könnyen leszedhetné őket. Ez utóbbi esetében a drónok bevetése sem lenne túl jó ötlet, hiszen azt azonnal ki lehetne szúrni, a miniatűr szerkezet azonban könnyen és észrevétlenül juthat be bármilyen területre.

Golyóálló mellény – folyadékból

A katonaság és a rendőrség számára az ellenség semlegesítésén túl az egyik legfontosabb feladat, hogy saját embereik biztonságát szavatolják. Nagy segítséget nyújtanak ehhez a golyóálló mellények, amelyeket még az 1800-as évek végén kezdtek el fejleszteni, az azóta felfedezett, egyre szilárdabb anyagoknak köszönhetően pedig egyre nagyobb védelmet nyújtanak viselőjének. A XXI. század következő golyóálló mellényében valószínűleg már folyadék állja majd a golyók útját.

A biztonsági technológiák fejlesztésével foglalkozó lengyel Moratex megoldása kiküszöböli a jelenlegi golyóálló mellények legnagyobb problémáját, hogy bár megvédik viselőjük életét, ennek ellenére nagy fájdalmat okozhatnak a golyó becsapódásakor. A most kifejlesztett anyag az eddigi 4 centiméter helyett csupán 1 centiméter mélyen engedi behatolni a lövedéket a mellénybe. A folyadék speciális tulajdonsága, hogy becsapódáskor azonnal megkeményedik, így nem a klasszikus newtoni módon osztja el az erőt a felszínén, hanem szó szerint nem engedi áthatolni a lövedéket, majd az erő megszűnésével ismét folyékony halmazállapotúvá válik. A cég szerint a folyadék képes lesz ellenállni a 450 m/s sebességgel kilőtt golyónak is.

Nem a Moratex az első cég, amely ilyesmivel kísérletezik. A delawarei egyetem a kétezres években kezdett hasonló kísérletekbe, 2010-ben pedig az angol BAE Systems mutatta be az új kevlár-folyadék ötvözetét, ami a hagyományos mellényeknél jóval nagyobb biztonságot nyújthat a viselőjének.

Kutyaterminátor

Az év elején pillanatok alatt járta körbe az internetet az a videó, amit a Google tulajdonában álló Boston Dynamics munkatársai készítettek az általuk fejlesztett robotkutyáról. A Spot névre keresztelt, 72,5 kilogrammos szerkezet önállóan mozog, a beépített rendszerének köszönhetően képes felismerni a terepet, és ahhoz alkalmazkodva közlekedni. Annyira, hogy még felrúgni is igen nezéz, ha mégis sikerül, akkor pedig gyorsan feláll.

Az eszköz jól jön az önvezető Google-autók navigációjához, nem nehéz felismerni a helyzetet, hogy a vázra egy kis extra súlyként bármikor felszerelhető egy célnak megfelelő kaliberű fegyver, amelynek ravaszát elég távolról is meghúzni – intelligens megoldásokkal felszerelve pedig a robot maga is képes lehet felismerni és megtámadni a célpontot. Persze ahhoz, hogy a robotkutya tökéletes gyilkológéppé váljon, még van min fejleszteni, mert jelenleg finoman szólva sem képes a lopakodó üzemmódra.

Ha érdeklik a legújabb technikai fejlesztések, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.