szerző:
MTI

A géneken múlik, hogy valaki végigdohányozza az életét, és ezt a tüdeje mégis viszonylag sértetlenül átvészeli - közölték brit kutatók. A szerencsés dohányosok egy DNS-mutációnak köszönhetik, hogy fityiszt mutathatnak a dohányzásellenes reklámoknak.

A DNS kedvező mutációinak köszönhető, hogy a dohányosok egy részének tüdeje egészséges marad az akár egész életen át tartó káros szenvedély ellenére - állapították meg a brit kutatók, akik szerint eredményeik segíthetnek a tüdőbetegségek kezelését célzó új gyógyszerek kifejlesztésében.

A brit Medical Research Council kutatói a UK Biobank elnevezésű egészségügyi tanulmány több mint 50 ezer önkéntesének egészségi és genetikai adatait vizsgálták meg. A projektet annak idején azért indították, hogy a krónikus betegségek, így a szívbetegségek, a rák vagy a diabétesz megelőzését, diagnózisát és kezelését javíthassák.

©

A szakemberek a légszomjhoz, köhögéshez és ismétlődő tüdőfertőzéshez vezető krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) előfordulását vizsgálták. A dohányosok és nem dohányosok, illetve a COPD-s és nem COPD-s emberek összehasonlításával a szakemberek kimutatták, hogy a DNS bizonyos részeinek kedvező mutációi erősítik a tüdő működését és csökkentik a COPD kialakulásának kockázatát.

Ez azt jelenti, hogy a "jó génekkel" rendelkező dohányosoknál kisebb a kockázata a COPD kialakulásának, mint a "rossz génekkel" rendelkezőknél. A Leicesteri Egyetem kutatójaként dolgozó Martin Tobin szerint úgy tűnik, hogy a gének befolyásolják a tüdő fejlődését és az elszenvedett károkra adott válaszreakcióját.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs semmiféle varázspirula, amely biztos védelmet garantálna bárkinek a dohányzás káros hatásaival szemben. "A leghatékonyabb módszer a COPD és a dohányzással összefüggő egyéb betegségek, köztük a rák és a szívbetegség kivédésére az, ha az ember leteszi a cigarettát" - idézte Tobint a BBC News.

Létezik dohányosgén?

A kutatók a genetikai kód olyan részeit is azonosították, amelyek gyakrabban fordulnak elő dohányzóknál, mint nem-dohányzóknál. Ezek a részek a jelek szerint befolyásolják az agy működését és azt, hogy milyen könnyen válik valaki a nikotin rabjává. Mindezt ugyanakkor további kutatásokkal kell igazolni.

A Lancet Respiratory Medicine című folyóiratban közölt új eredményeket az Európai Tüdőgyógyász Társaság találkozóján ismertették a szakemberek.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!