Különleges barmokat engednek szabadon nemsokára Csehországban

Vadlovak után őstulokszerű állatokat is telepítenek a Prágától 35 kilométerre északkeletre található egykori katonai körzetbe, Milovicébe. A négy fiatal nőstényből és egy bikából álló csordát egy hónap múlva engedik szabadon, ha minden jól megy. A vadlovakat idén januárban Nagy-Britanniából hozták, és január óta kószálhatnak szabadon Milovicében.

  • MTI MTI
Különleges barmokat engednek szabadon nemsokára Csehországban

A több mint 150 hektáros Milovicét a hetvenes és a nyolcvanas években a Csehszlovákiában állomásozó szovjet hadsereg használta. Az ötvenes évek elejétől a kilencvenes évek elejéig a civil világ elől jórészt elzárt területnek számított, az ottani állatvilágot csak a katonák gyakorlatozásai zavarták.

A terület állatokban és növényekben is rendkívül gazdag, különösen értékes lepkék élnek a térségben, és a cseh állam ezt a gazdagságot szeretné megőrizni, illetve továbbfejleszteni. A vadlovak és a tulkok régen a csehországi állatvilág részét képezték, de az idők folyamán az emberek gyakorlatilag egész Európában kipusztították őket.

Vadlovak
AFP / Michal Cizek
Így nézhetett ki az őstulok
Wikipedia

Most megpróbálják megmenteni mindazt, ami még menthető: vadlovakat és őstulkokat, majd később más, korábban itt élő állatokat is telepítenek a térségbe. A vadlóállomány 15 tagú.

A nagytermetű barmokat, amelyek rokonai a kihalt őstuloknak, a ma élő szarvasmarhák ősének, egy hollandiai tenyészetből szerezték be körülbelül  350 ezer koronáért, és azt a közép-csehországi régió finanszírozta. A tervek szerint a jövőben Romániában is megpróbálják újrahonosítani az "őstulkot".

A vadlovak és az őstulkok segítenek a térség ökológiai egyensúlyának a fenntartásában is, mert egyenletesen lelegelik a növényzetet.

Úgy tudni, hogy a valódi őstulok utolsó példánya 1627-ben pusztult el Lengyelországban.

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.