Lex Magyar: nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat a Tisza EP-képviselői
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
"Azért lobbizunk, hogy a kódolás a Nemzeti Alaptanterv része legyen" – jelentette be Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing és operatív igazgatója a vállalat által múlt héten rendezett szakmai kerekasztal beszélgetésen. Grósz Judit szerint erre azért volna szükség, mert a digitális írástudás ma már a munkaerőpiacon való érvényesülés alapfeltétele.
A változtatás már csak azért is fontos lenne, mert a magyar iskolák jelentős részében elképesztő állapotok uralkodnak, az informatikára szinte senki nem figyel, és még az egyetemi végzettséggel rendelkező rendszergazdák fizetése is drámaian alacsony. De szerencsére van azért itthon jó példa is – igaz, annak semmi köze az állami oktatáshoz.
Ha a magyarok nem tesznek szert minimális informatikai tudásra – márpedig a legutóbbi PISA felmérés szerint jelenleg a 15 éves korosztály 60 százaléka digitális írástudatlan – az közvetett módon, súlyos negatív következményekkel járhat az egész nemzetgazdaságra. Ennek első, aggasztó jele, hogy az informatikai képzési területre jelentkezők és felvettek száma 2001-2014 között a kétharmadára csökkent.
