Pavló Péter
Pavló Péter
Tetszett a cikk?

Bármennyire súlyosan hangzik, az elavult géppark, valamint az infrastruktúra miatt a magyar diákok esélytelenek, hogy lépést tartsanak a digitális fejlődéssel. Ám nem ez az egyetlen seb, amiből a hazai informatikaoktatás vérzik. Az iskolai rendszergazdák fizetése nemhogy a nyugati, de még a hazai átlagkeresettel sem tud versenyezni, pedig a diákoknak ők jelentik az informatikaoktatás egyik utolsó bástyáját. Csak ezt valamiért senki sem akarja észrevenni.

Lassan, de biztosan kiürül az ország: csomagol az eladó, a mozdonyvezető és a varrónő is, hogy az orvosok, egészségügyi szakdolgozók és kamionsofőrök után egy jobb élet és persze a jóval magasabb fizetés reményében ők is elinduljanak nyugatra. Az IT-szektorban egy kicsit más a helyzet, aki megfelelő informatikai képzettséget szerez, közel amerikai szintű fizetést kaphat itthon is. Ezzel együtt Magyarországon jelenleg mintegy 10 ezer betöltetlen informatikai állás van, mégsem tolonganak a jelentkezők. A probléma okát már az iskolában is megtaláljuk, ahol több, finoman szólva is alulmotivált szereplőnek kellene megszerettetnie a diákokkal az informatikát.

Azokban az intézményekben, ahonnan a rendszergazda már távozott – vagy a versenyszférát, vagy a nyugati lehetőséget választva –, a tanévkezdéssel egyre égetőbbé vált, hogy új szakembert találjanak a régi helyére. Márpedig igazgató legyen a talpán, akinek a jelenlegi körülmények között sikerül valakit egy ilyen megüresedett pozícióra szerezni. A fizetés nemhogy a nyugati bérekkel, de még a hazai versenyszférában dolgozókéval sem tudja felvenni a versenyt, szó szerint töredéke azoknak. Ahogy mondani szokták: éhen halni sok, megélni kevés.

©

“Rendszergazda vagyok egy egyetemen. 52 évesen 30 éves munkaviszonnyal. Fizetésem az F9 közalkalmazotti kategóriában bruttó 160 ezer, azaz nettó 104 ezer forint” – írta szűk egy évvel ezelőtt a MacHale1947 nevű fórumozó a közalkalmazottak számára működtetett kozszolga.hu-n. A rendszergazda fizetés topikban nem ez az egyetlen szomorú tapasztalat, a közalkalmazotti bértáblát nézve pedig nagyon úgy tűnik, ma sem sokkal jobb a helyzet.

Nem lehet csak úgy helyettesíteni őket

A közalkalmazottak fizetését a végzettség foka alapján, kategóriák szerint állapítja meg az állam. A tíz kategória az A-nál kezdődik és a J-nél ér véget: az A-ba tartozók például alapfokú végzettséggel rendelkeznek, a legmagasabb, akadémiai doktori címmel rendelkezők pedig a J osztályba tartoznak. Az iskolai informatikusok számára kiírt pályázatot a legtöbb esetben az F és az I osztályok közé lövik be, így egy gyermekek nélküli pályakezdő rendszergazda legjobb esetben nettó 93 010 forintot vihet haza, de ha csupán főiskolai végzettsége van, akkor még ennél is kevesebbet, 79 910 forintot kap havonta. Ez utóbbi a hazai átlagkereset felénél is kevesebb. Az iskolák vezetői félnek, hogy emiatt ezek a szakemberek egyszer csak felállnak, és otthagyják az intézményt, akkor pedig nem lesz kivel helyettesíteni őket.

“Kiváló számítástechnika-tanárok dolgoznak nálunk, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy egyik pillanatról a másikra át tudnák venni a rendszergazda feladatait. Nem azért, mert nem lennének képesek elsajátítani az ehhez szükséges tudást, hanem azért, mert a két terület teljesen más szakmai felkészültséget kíván meg, ráadásul az idejükbe sem férne bele. Persze a hozzá nem értő laikusok ilyenkor feltehetik a kérdést, hogy miért, hiszen mindkét területhez számítógép kell. Erre mindig egy egyszerű példát hozok: lehet egy nővér a világ legkiválóbb kórházi dolgozója, attól még nem fog tudni egy szívműtétet elvégezni” – mondta a HVG-nek egy neve elhallgatását kérő iskolaigazgató. Az intézmény vezetője szerint szinte borítékolható, hogy akik most kezdenek el a területen dolgozni, néhány éven belül odébbállnak majd.

Informatikusok munkában - csak iskolába ne?
©

“A mi rendszergazdánkkal a diákok és az itt dolgozók is elégedettek, remekül végzi a munkáját. Ugyanakkor nemrég közölte, ha lejár a szerződése, más területen fog elhelyezkedni. Mindennek egyetlen oka a pénz, mert ekkora fizetésből nemhogy családot nem lehet alapítani, még saját magát is nehezen tudja eltartani. Szakmai részről nagyon sajnálom a döntését, emberileg viszont abszolút meg tudom érteni. Ha a helyzet nem változik gyorsan és nagyot, valószínűleg az ország többi iskolájában is hasonló problémával kell majd megküzdeni” – tette hozzá az igazgató.

A maszekolás sem jó megoldás

A szakmában dolgozók szerint az iskolai rendszergazdák által megkeresett pénz akkor elég a megélhetésre, ha mellé másod- és/vagy harmadállást is vállalnak, vagy a munkaidejük nagy részében maszekolnának. “Az iskolai rendszergazdákról sokakban él az a kép, hogy napi 2-3 óra munka után 5-6-ot ücsörögnek az irodájukban, lógatják a lábukat és interneteznek, vagy a magánvállalkozásukban elvállalt munkákat csinálják. Ez egy sztereotípia, ami szöges ellentétben áll a valósággal” – mondta el kérdésünkre az egyik középiskola rendszergazdája.

Az ő feladatköre például elég sokrétű: az általa létrehozott Linux-szervereket felügyeli, elvégzi az időszakos karbantartásukat, hetente egyszer pedig adatmentést is végez. Emellett az iskola több mint 200 egységből álló, folyamatosan elavuló gépparkját kell naprakésszé tennie, mindezt úgy, hogy évek óta nem kapott az iskola új eszközöket, a meglévőek pedig lassan leamortizálódnak, pótlásukra esély sincs. Mivel az iskolai hálózatra csak hozzáféréssel lehet fellépni, a felhasználók adminisztrálása mellett az ezt működtető rendszert is karban kell tartani. Vannak időszakos munkák is: fel kell készíteni a gépeket az informatikai érettségire, majd visszaállítani őket az eredeti állapotba, az érettségi dolgozatokat pedig be kell szkennelni, hogy a diákok digitális formában is megkapják azokat. Mindemellett karban kell tartania a nyomtatókat, valamint ő adja le az igényeket a Kliknek. “Ez utóbbi egy valódi szélmalomharc, a kérelmek legnagyobb részét ugyanis különféle indokokkal, de mindig elutasítják – valószínűleg azért, mert semmire sincs pénz. Az ünnepi műsorok technikai hátterének biztosítása és az apróbb-cseprőbb napi feladatok elvégzése pedig már tényleg csak hab a tortán” – teszi hozzá a szintén anonimitást kérő szakember.

©

Az általunk megkérdezett, név nélküli nyilatkozatba is nehezen beleegyező iskolai alkalmazottak persze nem jelentenek reprezentatív mintát, tegyük tehát fel, hogy vannak olyanok, akiknek jut idejük – ha más nem a szabadidejük terhére – maszekolásra. Ilyenkor kisebb-nagyobb számítógép-javítások, esküvők vagy más rendezvények videózása, videók vágása jöhet például szóba. De még ha azt feltételezzük, hogy ezzel még egyszer megkeresik a fizetésüket, akkor is csak az átlagbér körüli pénzt tehetnek zsebre, dupla munkával. Arról nem is beszélve, hogy a maszekolás, így az ebből befolyó pénz is esetleges.

Önálló élet, családalapítás – kuka

Mint mondja, ennyi munka mellett esélytelen, hogy akár csak másodállást is vállaljon, pedig a pénzre neki is szüksége volna. “Hála az évek óta befagyasztott közalkalmazotti bértáblának, a fizetésem mindössze nettó 90 ezer forint havonta. Nincs mód túlóra kifizetésére, ezért, ha akad ilyen, más munkanapokon kevesebbet dolgozom. Nincs semmi kiegészítő pótlékom, például nyelvi pótlék sem, pedig a munkám során gyakran kell angol nyelvű dokumentációkat olvasnom. Mindezt a harmincas éveim elején, közel 7 éves munkatapasztalattal, mérnök informatikus diplomával. Csak azért tudok most megélni, mert még mindig a szüleimmel lakom, így lakbért nem kell fizetnem, ellenben a családi költségvetésbe muszáj beszállnom. Ilyen körülmények között a családalapításra még gondolni is felesleges” – mondja. Megtudtuk, ebben az oktatási intézményben egy korábbi rendelet szerint két rendszergazdát kellene foglalkoztatni, ám az alacsony bérezés miatt senki sem vállalja a pozíciót.

Okostelefon havi 80 ezerből

Az informatikai ismeretek naprakészen tartásához, főleg egy ilyen gyorsan változó területen, nagy szükség lenne olyan eszközökre is, melyek ma már szinte minden diák kezében, táskájában ott vannak. Az okoskategóriás telefonok, táblagépek és laptopok ismerete nélkül hiába kérdezik őket egy-egy probléma megoldásáról, nem fogják tudni a választ – és bár nem is dolguk a diákok eszközeit megfejteni, egyértelmű, hogy úgy tudnák jobban megszerettetni velük ezek munkaeszközként való használatát, ha szakkörökben, műhelyekben vagy akár iskolai szünetekben tudnának érdekes dolgokat mutatni a fiataloknak. A nettó 80–100 ezer forintos rendszergazdai fizetésből azonban ilyen készülékekre biztosan nem telik, attól pedig igen messze vagyunk, hogy az állam munkaeszköz címén ilyesmit vásároljon az iskolákban dolgozóknak.

“A folyosókon a szünetekben nincs olyan gyerek, akinél ne lenne valamilyen kütyü. Ezzel nincs is semmi gond, azzal már sokkal inkább, ha az iskolai informatikus nem ért az adott készülékhez, mert mondjuk csak reklámokban találkozott vele. Az ilyesmi a rendszergazdák és a diákok számára egyaránt demoralizáló tud lenni” – mondta a HVG-nek egy másik iskola rendszergazdája.

Csak iskolában ne dolgozz

Az iskolai rendszergazdák helyzete – legyen szó akár általánosról, akár középiskoláról vagy egyetemről – és a versenyszférában elérhető sokszoros informatikai fizetések nagyjából garantálják, hogy aki valamennyire is jó szakember, az inkább olyan helyet választ, ahol az oktatásban járó bérek háromszorosát, de akár nyolcszorosát is minden további nélkül megkapja. És ez nem túlzás: a HWSW, a Microsoft és az FSF.hu Alapítvány 2013 őszén végzett felmérése szerint a rendszergazdaként dolgozók negyede keres 200–300 ezer forint között, és egyáltalán nem elképzelhetetlenek a 400–500, de még a 600 ezer forint feletti rendszergazdai fizetések sem.

©

Mindez azt is jelenti, hogy ha a valamirevaló, régi motoros szakemberek szép lassan eltűnnek az iskolákból, valószínűleg nem lesznek, akik a helyükre léphetnének – vagy akik lesznek, azok nem előreviszik majd a dolgokat, hanem az egyik, ha nem épp az utolsó szöget jelenthetik az informatikaoktatás koporsóján.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
3,5 millió forintért kerül kalapács alá az Apple szivárványos táblája

3,5 millió forintért kerül kalapács alá az Apple szivárványos táblája

A Momentum Mellár választókerületében is indít jelöltet az előválasztáson

A Momentum Mellár választókerületében is indít jelöltet az előválasztáson

A Magyar Posta nyártól nem viszi ki a napilapokat

A Magyar Posta nyártól nem viszi ki a napilapokat