A szakember úgy látja, a jövőben a még mindig túlságosan felületesen kezelt Internet of Things (IoT, vagyis a „Dolgok Internete”) védelme lesz a legfontosabb. Az IoT piac jelenleg még nem mondható nagynak, de a vállalatok és a végfelhasználók által használt okos- és hálózatra kapcsolt eszközök megsokszorozódása miatt hamarosan gyors növekedést mutat majd. A Gartner szerint 2015-ben az IoT védelmére mindössze kicsivel több mint 281 millió amerikai dollár befektetést szántak a cégek. Ez az összeg idén várhatóan 348 millió dollár lesz, ami 23 százalékos növekedést jelent. A Huawei szakértője szerint azonban a Gartner által jövendölt összeg, mely szerint 2018-ra az IoT befektetések elérik majd az 547 dollárt, még kicsi is. Szerinte ekkor már összesen 11,4 milliárd digitálisan összekapcsolt eszköz működik majd világszerte, míg 2025-re 100 milliárdnál is több, és addigra a Huawei becslése szerint egy átlagos felhasználó napi adatforgalma elérheti az 1,7 gigabyte-ot.

Huawei

Mindez a kormányok, a vállalatok és a végfelhasználók közötti összefogást igényel, annak érdekében, hogy megfelelő kibervédelem álljon rendelkezésre. A kibervédelemben az Egyesült Államok, Dél-Korea, Kína, Malajzia, Németország és Spanyolország jár például élen, azonban a világon jelenleg nincs globálisan összehangolt megelőzési- vagy intézkedési terv, azonos protokoll és csapat, vagyis minden ország külön-külön szabályozza és intézi a kibervédelmét. Magyarország is a világ 63 azon országa között van, amelyek már rendelkeznek kibervédelmi stratégiával és elkezdték a kibervédelmi törvények és szabályozások bevezetését. Azonban még nagyon sok „fehér folt” van a világtérképen – főként Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában –, ahol nincsen átfogó nemzeti stratégia a kibervédelemre, ez pedig lehetőséget ad az esetleges támadásokra.

A hackertámadások pedig egyre kifinomultabbak – mondta Budapesten Ulf Feger, hangsúlyozva, hogy még a fizikai elkülönítés sem jelent teljes védelmet – „egy, a munkatársak által nem megfelelően használt, egyszerű USB-kábellel térdre lehet kényszeríteni egy nagyvállalatot” – figyelmeztetett. Az okoseszközök bevezetésével a kockázatok is megnőnek, Feger szerint amint hálózatra kapcsolódnak, például az egészségügyi műszerek is sebezhetővé válnak: előfordulhat például, hogy illetéktelen hozzáféréssel rosszakarók manipulálhatják a vérnyomásmérő által mutatott értékeket. De veszélyek leselkednek egyéb ágazatokban is: egy katonai akciót ma már nem bombákkal próbálnák meg meghiúsítani, hanem például azzal, hogy megtámadják a vadászrepülőgépeket elszállásoló hangárok ajtajának elektronikus vezérlőrendszerét, és nem engedik a gépeket felszállni.