A fényképezőgépek piacát ismerők számára nem okozott különösebb meglepetést a Messe Köln területének múlt heti látványa. A Photokinán az idén a korábbiaknál (is) több csarnok volt zárva a kiállítói érdeklődés csökkenése miatt, és mintha a jelen lévő gyártók standjai is némi zsugorodáson mentek volna keresztül. A szektor hosszú évek óta nyögi a kamerás mobiltelefonok előretörését. A szakkiállítás apropóján kiadott friss GfK-elemzés szerint míg 2011-ben 148 millió darab fényképezőgépet adtak el világszerte, az idén várhatóan csak 49 milliót fognak. A piac összforgalma öt év alatt 33 milliárdról 17 milliárd euróra csökkent. Összehasonlításul: ugyanezen időszakban a kivétel nélkül és egyre jobb kamerával szerelt okostelefonokból az eladott darabszám 400 millióról 1,4 milliárdra ugrott, a forgalom pedig 130 milliárdról 379 milliárd euróra növekedett.
A szakkiállításnak otthont adó Köln Messe bejárata. Nem ez a szűk keresztmetszet
Koelnmesse
Néhány kivételtől eltekintve a fényképezőgép-gyártók nem próbáltak szerencsét az okosmobilos szektorban, a próbálkozók pedig hamar belátták, hogy az nem nekik való vidék. A jó esetben is tűzoltásnak tekinthető stratégia jelenleg az olcsóbb termékek kivonásában nyilvánul meg, az így felszabaduló pénzt és energiát pedig a félprofi-profi felhasználóknak szánt – és nem mellesleg magasabb profittartamú – gépek fejlesztésére fordítják a gyártók. Az olyanoknak, akik a mobilokban lévő kamerát nem tekintik valódi fényképezőgépnek, a jobb képminőségért pedig hajlandóak áldozni a magasabb kategória drágább eszközeire. A Photokinán kirajzolódó újdonságok túlnyomó része is ennek, az átlagnál jobb fizetőképességű, de relatíve szűk rétegnek készült.
Az egyre kevesebb fóka az egyre éhesebb eszkimókban látható kapkodást vált ki. A fényképezőgép-gyártók már mind gyakrabban nem egy kézbe fogható terméket jelentenek be, hanem csak egy készülőben lévő, valamikor jóval később érkező modell fejlesztését. Így tett az idén Kölnben a Panasonic és az Olympus is. Ugyan mindkét vállalat felső kategóriás gépe ígéretes, de ha nem is számolunk a termékfejlesztés során gyakran előforduló csúszással, akkor is csak hosszú hónapok múlva fognak elkészülni. Ennyi időn át pedig nem vagy csak nehezen tartható fenn az érdeklődés, és a potenciális felhasználók jelentős része kiábrándult: inkább félig üresnek látják Mátyás király ajándék poharát.
Kattintson galériánkért!
Koelnmesse
Hasonlóan felemás bemutatót tartott a Nikon is, csak még az év elején, így Kölnbe már kész újdonságokkal érkezett a japán gyártó. Jól érzékelteti a piaci változásokat, hogy a múlt héten „végleg” bejelentett triumvirátusának tagjai mind parányi akciókamerák – vagyis eljutottunk oda, hogy a tükörreflexes szegmens egyik nagyágyúja az egyik legnagyobb szakmai kiállításon csak ilyen, kevésbé szakmainak tekinthető újdonságot tud mutatni az érdeklődőknek. De már az is nagy dolognak tekinthető, hogy a konkurens Canontól eltérően a Nikon legalább elmozdult az új termékkategória irányába. Az persze már más kérdés, hogy ezzel igencsak elkésett, illetve hogy a neves gyártó nem éppen kétfilléres termékei mennyire lesznek versenyképesek a kisebb kínai cégek rendkívül olcsó – és egyre elfogadhatóbb minőségű – kameráival.
A sokáig kizárólag a tükörreflexes DSLR gépekben gondolkodó Canon sokkal óvatosabb. Ők a fő kategóriát egyelőre nem, csak a tükröt merték elhagyni: a tükör nélküli, cserélhető objektíves szegmensben mutattak be újdonságot. (A több vállalat által is felkapott úgynevezett MILC gépek előnye a tükrös társaiknál jelentősen kisebb méret és tömeg, miközben a minőség és a sebesség oltárán szinte semmit sem kell feláldozni.) Szintén a Canonhoz köthető az a DSLR-prototípus, mellyel 120 millió képpontos felvételek is készíthetők. A japán gyártónak ráadásul már egy 250 megapixeles prototípusa is van.
Kattintson galériánkért!
Koelnmesse
A manapság ilyen mértékben szinte csak a legfelsőbb kategóriára korlátozódó megapixel-háború és a többi, csupán szűk kör számára érdekes (és megfizethető) újdonság mellett azért halványan megvillant a remény is a Photokinán. A szakkiállításon már felbukkantak a légi felvételeket készítő drónok, valamint a következő nagy forradalomnak tartott virtuális valóságnak (VR) a mainstream közönség körében is pénzre váltható termékei. Az egyetlen gombnyomással gömbpanoráma-fényképeket és -videókat készítő 360 fokos kamerák iránt várhatóan megugrik majd a kereslet, mihelyst elterjednek a VR-headsetek. Ezekkel a ma még ritkaságnak számító eszközökkel ugyanis bárki létrehozhat olyan felvételeket, melyeket később az ismerősei – online közzététel esetén pedig nem csak ők – saját valóságként élhetnek meg, mintha maguk is a helyszínen lennének.
