Az új iPad Prót is szétszedték, és ezt találták benne
Nem kerülhette el a sorsát az Apple vadonatúj kijelzőméretű (10,5”-es) iPad Prója sem, szétszedték, hogy megnézzék, milyen alkatrészek kerültek a belsejébe, és hogy mennyire könnyen javítható.
hvg.hu
Az ifixit csapata ugrásra készen várja egy-egy új eszköz megjelenését, hogy azután szét is szedjék, egyrészt hogy pontosan megismerjék a felhasznált alkatrészeket, másrészt hogy a szétcincálás nehézségéből következtetéseket vonjanak le, mennyire lesz nehéz egy esetleges javítás.
A napokban a nemrégiben bemutatott 10,5”-es iPad Pro került sorra, amelyről a rossz nyelvek azt állították, hogy csak a 9,7”-es modell kissé felnagyított változata. Az iFixitesek viszont megállapították, hogy az új tablet sokkal jobban hasonlít a 12,9”-es modellre, és így kiderült, nincs igazán alapjuk a korábbi híreszteléseknek.
iFixit
Az iFixit csapata alaposan szemügyre vette az egészen új méretű kijelzőt, konstatálták a 120 Hz-es frissítési frekvenciát, és az is kiderült, hogy az Apple megduplázta (kettőről négyre emelte) a csatlakozókábelek számát. A keret kisebb lett a korábbiaknál, így bár a 10,5”-es modell kézbe véve nem sokkal nagyobb a 9,7”-esnél, amikor használni kezdik, sokkal nagyobbnak tűnik annál. 4 GB-nyi a RAM (két darab 2 GB-os LPDDR4), az akkumulátor 30,8 Wh-s, szemben a 9,7”-es ipad 27,91 Wh-s értékével. Az új iPad Próba ugyanaz a kamera került, mint az iPhone 7-be.
Összességében, állítják az iFixit munkatársai, egy professzionális tabletről van szó, azonban – az Apple szokása szerint – sok benne a nehezen eltávolítható ragasztó, nagyon nehéz hozzáférni az alkatrészekhez, ezért is kapott a maximális 10 pontból (legkönnyebb javíthatóság) mindössze 2 pontot az eszköz.
A Fidesz meg akarja mutatni, hogy a pártnak van valós társadalmi bázisa, szavazói önbizalmát növelné a digitális honfoglalással – mondja a politológus. De kiket céloz meg Dopeman podcastjával? És ad majd interjút független médiának is?
Megválna romániai gázüzletágától a német Eon, de egyelőre nem tud, mert a politika hirtelen beleszól az üzleti szándékokba. Mi állhat a háttérben? – ennek járt utána a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Egyszerű kérdés lehetne, hogy a gázfogyasztásnak mekkora része van a rezsicsökkentési határ fölött, csakhogy a KSH és az MVM adatai között négyszeres a különbség. Márpedig a 2026-os adóemelések egy részét épp ez alapján számolják ki.