Visszatér a mamut, foszforeszkálni fog a díszhal, gyógyszert ad a nyúltej: az erősen vitatott génmódosított növények után jönnek a génszabászati állatok is.
Ilyen állat pedig nincsen – állítják a tudomány nyomában kullogó hatóságok. Márpedig van, és egyre többféle lesz. A precíziós eszközök már megvannak hozzá: a génszabászat úgy nyisszantja ki a DNS meghatározott darabját és helyettesíti egy másikkal, hogy már csak az emberi képzelőerő és a gazdasági szempontok szabhatnak határt annak, milyen új tulajdonságokkal felruházott állatok kerüljenek ki a genetikai laboratóriumokból. Illetve itt van még az említett engedélyezés: az amerikai gyógyszer- és élelmiszer- hatóság, az FDA éppen most húzná be a vészféket.
A kutatók azt várták volna, hogy zöld utat kapnak a haszonállatok átalakításához, a hatóság azonban Barack Obama regnálásának utolsó napjaiban új szabályozási elképzeléssel állt elő. Ha ezt elfogadnák, az azonnal elvehetné a befektetők, az egyetemek, de még a nonprofit szervezetek kedvét is attól, hogy ezt a tudományterületet támogassák. Az FDA januárban közzétett és április közepéig konzultációra bocsátott szabályozási javaslatának legvitatottabb pontja, hogy minden állatot, amelynek a génjét megváltoztatták, olyan biztonságossági és hatékonysági vizsgálatnak kellene alávetni, mint egy új gyógyszert. Ez pedig rendkívül megdrágítaná és lelassítaná a genetikai módosítások piaci hasznosulását.
A szerkesztés forradalma
Pedig a legújabb, mindössze néhány éve kifejlesztett génszabászati módszer, a CRISPR (a halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések angol rövidítése, ejtsd: kriszper) forradalmasította a genomszerkesztést. Ez sokkal gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb a korábbi módszereknél. Csakhogy a laikus közvélemény, de még a tudósok egy része is világszerte gyanakodva tekint a genetikailag módosított növényekre és az ilyesmiből készülő élelmiszerekre; még erősebb ellenérzést válthatnak ki a génszabászati állatok.
Mi történik, amikor az új technika a régi szabályozással találja szembe magát? Az állatorvosi ló ez esetben tehén. A tejelő fajtáknak szarvuk nő, de azt az USA-ban levágják vagy vegyi anyaggal leégetik, hogy a jószágok ne tudjanak kárt tenni egymásban. A fájdalmas eljárás ellen az állatvédők rendszeresen tiltakoznak. Scott Fahrenkrug, a Minnesotai Egyetem tudósa a katedrát hátrahagyva céget alapított, hogy humánusabb megoldást találjon a szarvatlanításra. Munkatársaival kiválasztott egy olyan húsmarhafajtát, amelyik nem növeszt szarvat. Ennek a marhának a génjét illesztették a tejelő fajtáéba, átplántálva a kívánt tulajdonságot. Az így létrehozott, szarv nélküli tejelők lényegében ugyanolyan marhák, mint őseik. Éppen úgy, mintha a két fajtát a tenyésztők hagyományos módon kereszteznék, csakhogy az hosszadalmasabb, több generáción át tartó és nehezebben irányítható folyamat.
Kötnék a marhát a karóhoz
Ezt az állatújdonságot akarja most gyógyszerhez illő szigorral kezelni az FDA – méltatlankodik Fahrenkrug. A tudományos siker és az üzleti bukás korábbi iskolapéldája az AquaBounty Technologies esete a lazacokkal. A massachusettsi cég 60 millió dollárt költött arra, hogy az atlanti lazac kétszer olyan gyorsan hízzon, miután beleszerkesztették a királylazac növekedési génjét. A cég két évtizedig várt arra, hogy az FDA több mint félszáz tanulmány birtokában kimondja, hogy az újfajta lazac fogyasztása semmiféle váratlan kockázatot nem rejt magában. Végül 2015 novemberében elismerte élelmiszerként, ám forgalmazására máig sincs engedély, mert azt az FDA még nem döntötte el, fel kell-e tüntetni a hal csomagolásán, hogy genetikailag módosították.
A hatóságok álláspontja sem egységes az USA-ban. A GMO-növények engedélyezésében illetékes agrártárca tavaly áprilisban úgy döntött, hogy nincs szükség külön jóváhagyásra egy CRISPR-eljárással módosított, a barnulásnak ellenállóvá tett gomba forgalmazásához, hiszen a gombába nem idegen faj génje került. Az FDA viszont kötné a marhát a karóhoz: bár a génáthelyezés ugyanaz, az állatok esetében mégis drága és hosszadalmas „klinikai” vizsgálatokat kér.
Három lába van, maradhat?
Ma még felbecsülni sem lehet, mivé szabhatják át a jelenlegi állatfajtákat. Van már olyan GMO-tyúk, amelynek a tojásában egy ritka betegség kezelésére szolgáló orvosság termelődik. Kecskét és nyulat is módosítottak úgy, hogy tejük gyógyító hatóanyagot tartalmazzon. Létrehozói azt állítják, hogy ez termelékenyebb és olcsóbb, mint ugyanazt a hatóanyagot gyógyszergyárban előállítani. További lehetőség olyan haszonállatok kialakítása, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel szemben, vagy éppen környezetbarátabb az ürülékük. A londoni Imperial College kutatói pedig CRISPR-módszerrel tennének a terméketlenséget 90 százalékban örökítő géneket a maláriát terjesztő szúnyogok nőstényeibe, majd egy nagyobb csapatot a vadon élő gyanútlan társak közé eresztenének. Az elképzelés szerint a rovarok párzását semmi sem zavarná, de az állatok néhány év elteltével kihalnának.
Könnyebb útnak ígérkezik – mert nem vet fel élelmiszer-biztonsági aggályokat – a házi kedvencek átszabása. Széles a lehetőségek tárháza: foszforeszkáló díszhal, törpemalac, dizájnkutya és -macska. Megint más irány, hogy egy harvardi tudóscsoport a négyezer éve kihalt gyapjas mamut életre keltésén dolgozik: ázsiai elefánt embriójába készülnek plántálni az ősrokon egyes tulajdonságait. A mamofántok megteremtésének célja nem pusztán tudományos babérok begyűjtése. Arra számítanak, hogy a hidegtűrő gyapjas állatok télen letapossák a havat, nyáron pedig legázolják a növendék fákat, így meg fogják akadályozni, hogy a tundrákat tönkretegye a globális felmelegedés.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
