A négy férfi és két nő alkotta csoport azt vizsgálta, milyen lélektani hatásai lehetnek az asztronautákra egy hosszú ideig tartó missziónak. Elvonulásuk idején többnyire liofilizált, vagyis fagyasztva szárított ételeket és olyan zöldségeket ettek, melyeket maguk termesztettek. Az általuk gyűjtött információk abban segíthetik az amerikai űrkutatási hivatalt, hogy a 2-3 éves Mars-utazással járó stresszt, elzártságot és veszélyeket jobban kezelő és viselő embereket és csoportokat válasszanak ki a missziókra. A NASA reményei szerint a 2030-as években embereket tud küldeni a vörös bolygóra.
A Hawaii-szigeten lévő Mauna Loa vulkánnak, a világ legnagyobb aktív vulkánjának csúcsa alatti sík vidéken elzártan élő kutatók űrruhát viseltek és mindenhova csoportosan mentek, ha elhagyták az építményt, amiben laktak. Az izoláció alatt Joshua Ehrlich biológus friss zöldségeket termesztett, többek közt répát, paprikát, kínai kelt, paradicsomot, burgonyát.
Ha a külvilággal kommunikáltak, azt csak 20 perces késleltetéssel tehették: ennyi időbe telik, míg a jelek eljutnak a Marsról a Földre. A legénység feladata volt földtani mérések, térképészeti kutatásaik végzése és hogy olyan önellátó életteret hozzanak létre, amely a Marson tapasztalható körülmények között lehetséges.
A csapattagok az összeférhetőségüket és stressztűrő képességüket mérő játékokat játszottak és naplót vezettek arról, hogyan érzik magukat. Hangulatuk vizsgálatára speciálisan tervezett szenzorokat viseltek a testükön, melyek mérték hangszintjüket és a többiekhez való közelségüket a 111 négyzetméteres élettérben. A szerkezet érzékelte, ha valaki kerülte a többieket, vagy épp egy vita hevében nagyon közel került egy társához – mondta Kim Binsted, a Hawaii Egyetem professzora, a projekt egyik vezetője.
Egy marsi kunyhó terve
NASA
"Megtanultuk, hogy még a legjobb csapatban is lesz konfliktus. Így az a legfontosabb, hogy olyan csapatot hozzunk létre, melynek tagjai és maga a csoport is rugalmas, képes megvizsgálni a konfliktust és visszatérni belőle" – véli a tudós. Azt is vizsgálták, miként segíthetik a legénységet a stressz kezelésében. A felgyülemlett feszültséget a virtuális valóság (VR) eszközeivel vezethették le, melyek segítségével trópusi tengerpartokon vagy ismerős tájakon érezhették magukat.
A világon több Mars-szimulációs projekt létezik, de a Hawaiin dolgozó kutatók szerint projektjük egyik legfontosabb előnye a helyszín. A Mauna Loa csúcsa alatti köves, vörös sík terület a Mars zord tájaira hasonlít.
Laura Lark, a csapat információtechnológusa szerint észszerű a NASA terve, hogy embereket küldjön a Marsra. A projekt a HI-SEAS (Hawaii Space Exploration Analog and Simulation), a NASA hatrészes tanulmánysorozatának ötödik eleme, melyet a Hawaii Egyetem közreműködésével végeznek. Az amerikai űrügynökség mintegy 2,5 millió dollárt (forint) fordít az intézet kutatására.
