Sztanyiszlav Petrov 1983. szeptember 26-án hirtelen egy rémálom kellős közepén találta magát: a műholdas megfigyelés adatai alapján a számítógépek azt jelezték, az USA atomrakétákat lőtt a Szovjetunióra. Ha jelenti az esetet a feletteseinek, kitör a harmadik világháború.
2017. május 19-én, 77 évesen meghalt az egykori szovjet tiszt, Sztanyiszlav Petrov. A halálhírre csak most derült fény, azután, hogy egy német aktivista, Karl Schumacher szeptember 7-én felhívta a családját, hogy boldog születésnapot kívánjon neki. Pedig gyakorlatilag neki köszönhetjük, hogy ma élhetünk.
Petrov 1983. szeptember 26-án a Moszkvától dél-nyugatra fekvő Szerpuhov–15 titkos katonai bázison állt szolgálatban, amikor a számítógépek azt jelezték, az Egyesült Államok nukleáris rakétatámadást indított a Szovjetunió ellen. Az USA felett lévő szovjet kémműholdak ugyanis úgy érzékelték, több rakétaállomásról is kilövés történt.
A hivatalos protokoll szerint Petrovnak azonnali hatállyal jelentenie kellett volna az esetet a feletteseinek, akik válaszcsapásként megindították volna a nukleáris tölteteket az Egyesült Államok felé. A helyzet már önmagában is elképesztően feszült lehetett, Petrovnak viszont alig néhány perce volt, hogy értékelje a helyzetet és döntsön.
A két szuperhatalom aktuális viszonyát ismerve pedig minden afelé mutatott, hogy a támadás valódi. A szovjetek néhány héttel korábban ugyanis lelőttek egy koreai utasszállító repülőgépet, amelynek fedélzetén 269 utas utazott – köztük 63 amerikai.
Ezek után bárki azt gondolta volna, hogy bosszúról, válaszcsapásról van szó, Petrov azonban úgy döntött, nem tesz jelentést. Amikor feletteseivel beszélt, rendszerhibát jelentett nekik, így nem indítottak útnak egyetlen rakátát sem.
Kiderült, igaza volt. A szovjet műholdak ugyanis a felhőkön megtörő napfényt értékelték kilövésnek, és ezek alapján riasztották a központot.
Petrov története csak 1998-ban kapott nyilvánosságot, és bár mindenki hősnek nevezte higgadságáért, sosem tartotta magát annak – írja a The Washington Post. Hősies kiállásáért pedig 2004-ben több nemzetközi elismerést is kapott. A történetéből 2014-ben The Man Who Saved The World (vagyis Az ember, aki megmentette a világot) címmel készítettek dokumentumfilmet, Kevin Costner közreműködésével.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
