Legutóbb a nyáron járt nálunk Nokia okostelefon, akkor az újkori feltámadását mostanság megélő finn márka legolcsóbb androidos készülékét, a Nokia 3-at fogtuk vallatóra. A low-end kategóriában nyújtott teljesítménytől egyáltalán nem voltunk elájulva, így gyorsan átlendültünk a másik oldalra, és szereztünk egy példányt a Nokia aktuális termékkínálatának csúcsáról. A HMD Global által Finnországban tervezett, de a régebbi hagyományoktól eltérően már nem Európában, hanem Kínában gyártatott Nokia 8-on igen sok múlhat, akár a komplett feltámadás sikere is. Lássuk hát, hogy mire képes a gyakorlatban a készülék!

Váó-faktor

Olvasóink közül vélhetően még sokan emlékeznek arra, hogy tíz évvel ezelőtt milyen izgalmas érzés volt elsőként szétcsúsztatni egy Nokia N95-öt, mely akkoriban a finnek igazi "mindent bele" nagyágyúja volt. Hasonló izgalmak közepette bontottuk ki a Nokia 8 dobozát is, azonban a telefon első kézbe vétele gyorsan lehűtötte a kedélyeket. Félreértés ne essék, a Nokia 8 dizájnját tekintve egy korrekt iparos munka, de ennél semmivel sem több. Nincs meg benne az a "váó" faktor, mint a Galaxy S8-ban vagy ne adj Isten az iPhone X-ben. A külcsín olyannyira faék egyszerűségű, hogy az elöl és hátul lévő Nokia márkajelzések helyén simán lehetne valamelyik noname távol-keleti gyártó neve is. Csak ugyebár ezen cégek árcédulái általában sokkal barátságosabbak szoktak lenni.

László Ferenc

A sajtófotókon a valóságosnál sokkal szebbnek tűnő Nokia 8 minősége szerencsére nagyon rendben van. Az alumíniumból készült borítás kellő merevséget biztosít, a tapintásérzet korrekt és a matt hátlapon alig látszanak meg a különböző szennyeződések. Ebben a kategóriában ma már illik gondoskodni az IP68-as teljes víz- és porállóságról, ehelyett azonban be kell érnünk az egyszerű IP54-es minősítéssel. Ez körülbelül azt jelenti, hogy a főzés közben a konyhapulton éppen recept megjelenítésre használt telefonban nem tesz kárt, ha ráfröccsen néhány cseppnyi folyadék. Vízbe merítést semmiképpen nem javaslunk, rövid időre sem.

Káva-maximalista

Miközben a mobil iparág mostanság igen erősen a kávamentes telefonok irányába halad, addig a Nokia mintha egy másik világban élne. Tavaly még nem lett volna ciki, 2017-ben viszont már kezd az lenni, hogy a Nokia 8 előlapján alul és felül is ujjnyi vastag káva terpeszkedik, ezenkívül pedig az oldalsó kávák sem valami vékonyak. Ma, amikor egy káva nélküli 5,5 colos telefon akkora szokott lenni, mint egy 5 colos normál társa, akkor az 5,3 colos Nokia 8 akkora, mint egy teljesen átlagos 5,5 colos készülék.

László Ferenc

A felső kávában egy kiváló minőségű 13 megapixeles szelfikamera kapott helyet, mely a kijelző felvillantásával képes deríteni arcunkon, nem mellesleg pedig akár 4K felbontásban is tud videózni. Az alsó szekcióban két oldalt egy-egy megvilágított érintőgomb landolt, melyek egy kivilágítatlan társukat veszik közre. Ez utóbbiba került az ujjlenyomat szenzor, ami gyorsan teszi a dolgát, de sajnos nem elég pontosan. Ennek vélhetően az az oka, hogy az érzékelő egyszerűen túl vékony lett, és nehéz pont úgy rátapintani az ujjunkkal, ahogy azt a rendszer elvárná tőlünk.

Az IPS LCD érintőkijelző simán megüti a felsőkategóriás QHD-szintet, vagyis pixeleket csak nagyítóval fedezhetünk fel rajta. Ezért mindenképpen jár a piros pont, mint ahogy az igen nagy fényerőért is: a Nokia 8 képét még vakító napsütésben is remekül lehet látni. Az inaktív kijelzőn megjeleníthető a pontos idő, az aksi töltöttségi szintje és a különböző értesítések, azonban ez a Glance nevezetű funkció nem pont olyan, mint például a Samsung AOD megoldása. A stand-by kijelzőn csak akkor jelennek meg ezek az infók, ha hozzányúlunk a telefonhoz, utána pedig beállítástól függően 1-20 percig maradnak ott a helyükön. Ebben a formában majdnem teljesen értelmét veszti a funkció.

Szoftverezettség

A tesztkészüléken az elérhető legfrissebb biztonsági csomagos Android 7.1.1 operációs rendszer teljesít szolgálatot, és ígéret van arra, hogy még az év vége előtt beleharaphatunk a 8.0-ás Oreóba. A gyártó döntéshozói a frissességet egyértelműen fontosabb tartják, mint a túlburjánzó szolgáltatási kört, és ez ellen nincs semmi ellenvetésünk. A szűzhöz nagyon közeli androidos felhasználói élménybe nem rondít bele egy csomó kéretlen tartalom és olyan funkciók tömkelege, melyeket vélhetően sosem használnánk. A kezdőképernyőről egy felfelé történő lapozással juthatunk a világos hátterű, 5x5 ikonos főmenübe, ahol csak a szokásos androidos alaptartalmak foglalnak helyet.

László Ferenc

László Ferenc

Mit tud a vas?

A chipseten semmit sem spórolt a gyártó: ugyanazt a nyolcmagos high-end Snapdragon 835 chipsetet kapjuk mint ami a legtöbb aktuális csúcsmobilban ott rejtőzik. Ennek köszönhetően nincs olyan feladat, amivel két vállra lehetne fektetni a hardvert: lassulással, akadozással még a leginkább teljesítményéhes szoftverekben sem találkoztunk. A 4 GB RAM-ot és a 64 GB flashmemóriát nem éreztük szűkösnek, de itt jegyzendő meg, hogy a telefonból 6/128 GB-os változat is készül. Ha microSD-t csúsztatunk a telefonba, akkor egy nanoSIM-et használhatunk, ellenkező esetben kettőt, vagyis a Nokia is az elterjedt hibrid slotos megoldást választotta.

Normálnak mondható felhasználás mellett 1,5 napos üzemidőre számíthatunk, 15 perc intenzív játék körülbelül 5-6 százalékot harap ki a 3090 mAh-s telep kapacitásából. Vezeték nélküli töltés nincs, viszont legalább a gyári vezetékes töltő a szélsebes fajtbából való: a 18 W-os egység révén 30 perc alatt 50 százalékosra tölthető a teljesen lemerült aksi. Az ac-s wifi full extrás, a 4G mobilnet 450/50 Mbit/s sebességű, ezenkívül 5.0-s friss Bluetooth-t és NFC-t is kapunk a pénzünkért. Az USB 3.1 adatkapcsolat révén még a nagyobb állományok is gyorsan leszedhetők/rámásolhatók a telefonról/telefonra, a régimódi rádiózás szerelmesei viszont moroghatnak az FM-rádió kihagyása miatt.

László Ferenc

Képezzük a fényt

A hátlap síkjából körülbelül 1 millimétert kiemelkedő kameramodulon sokat ígérő Zeiss felirat olvasható. Ez tehát visszatért a régi Nokiákról, a még durvább PureView feltámadására viszont egyelőre még várnunk kell. A Nokia a Huawei mintájára egy színes és egy monokróm kamerát társított össze, mely 13 és ugyancsak 13 megapixeles fénylesők közül csak az előbbiben van optikai képstabilizátor. Az f2-es fényerő elég karcsú, viszont mivel a monokróm szenzor elől el lehetett hagyni a színszűrőt, fényhiánytól nem kell tartanunk. Mind nappal, mind sötétben jó, de nem kiváló minőségű fotók készíthetők, optikai zoom viszont nincs, ezenkívül pedig az autofókusz sebessége és pontossága is lehetne jobb.

A háttérelmosós portré mód remekül teszi a dolgát, illetve a panoráma és a HDR funkció is jól sikerült. Ezzel szemben kár, hogy a manuális módból kimaradt a zársebesség állítási lehetőség. Osztott képernyős módban lehetőség van az első és a hátsó kamerák együttes használatára, nemcsak fotózáskor, hanem akár videózáskor is. Sőt, a dupla képes megoldással akár élő közvetítéseket is készíthetünk a Facebookra és a YouTube-ra, ami a vloggerek számára nagy kincs lehet. Videózni maximum 4K-ban lehet, a Full HD melletti 60 képkocka/másodperces üzemmód viszont kimaradt a repertoárból. A videók hangminősége élvonalbeli, és a speciális mikrofonoknak köszönhetően akár 360 fokos rögzítés is választható.

László Ferenc

Konklúzió

A Nokia 8-on érződik, hogy a márka sikeres feltámasztásán fáradozók apait-anyait beleadtak a fejlesztésébe. A csúcshardver egyértelműen adott, de az átütő sikerhez ez önmagában véve még nem feltétlenül elegendő. A nosztalgiafaktor persze extra lökést adhat a régóta várt felsőkategóriás Nokiának, melynek 4/64 GB-os alapmodellje itthon hivatalosan 200 ezer forintba kerül, a 6/128 GB-os változat pedig körülbelül 20-25 ezer forinttal drágább – már ahol kapható. Egy Galaxy S8 vagy iPhone 8 ennél persze még mindig drágább, viszont a remek ár-érték arányú Honor 9 vagy OnePlus 5 már 140-150 ezer forint magasságában beszerezhető – ráadásul itt-ott erősebbek is.

A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.