szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy Új-Guineán honos gyíkcsoport különleges tulajdonsággal rendelkezik: zöld színű a vére. A kutatók DNS-vizsgálatokkal próbálják kideríteni, milyen előnyökkel járhat ez a tulajdonság és milyen úton fejlődött ki az evolúció során.

A kutatók a hat zöldvérű gyíkfaj és 45, velük közeli rokonságban álló, vörösvérű faj DNS-vizsgálatának segítségével létrehozták a gyíkok a családfáját és megállapították, hogy a zöldvérűség az evolúció négy teljesen különálló pontján fejlődött ki az Új-Guineán élő úgynevezett szkinkek, vagyis vakondgyíkok között.

"A legfontosabb felismerés az volt, hogy a zöldvérű gyíkok nem közeli rokonai egymásnak, és mindegyik faj egy vörösvérű őstől származik. Ez azt jelenti, hogy a zöld vér valószínűleg függetlenül alakult ki különböző gyíkoknál, ami arra utal, hogy a zöldvérűség valamilyen előnyt jelent az állatok számára" - mondta Zachary Rodriguez, a Louisiana-i Állami Egyetem (LSU) Természettudományi Múzeumának biológusa, a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője.

A szkinkek vére, nyelve, izmai és csontjai is zöldes színűek, aminek oka a biliverdin, a zöld epefesték hatalmas mennyisége a szervezetükben – mondta el Christopher Austin, az LSU biológusa. A legtöbb állatban a biliverdin nagy koncentrációja sárgaságot okoz. Ezek a gyíkok azonban remekül vannak annak ellenére, hogy biliverdinszintjük jóval túlszárnyalja az ember számára halálos értéket: a gyíkokban 40-szer magasabb, mint amennyi már mérgező lenne az emberi testben. "Ez nem lehet véletlen a természetben. Az evolúció fantasztikus dolgokat tud alkotni megfelelő idő alatt" – véli Austin.

Vörös vér (felül), zöld vér (alul)
©

A kutató először úgy gondolta, hogy a tömény epe miatt az új-guineai gyíkok íze túl rossz a ragadozók számára. "Én magam is megettem több gyíkot és nem volt rossz ízük" - mondta Austin, aki több paradicsom lesőmadarat (Tanysiptera sylvia) is zöldvérű gyíkokkal etetett, ám ez nem károsította őket – legfeljebb elhíztak. A megoldást a biliverdin természete jelentheti. Ez az anyag a vér oxigénszállításáért felelős vörösvértestekben található meg a hemoglobin részeként. A vörösvértest szétesése, valamint a hemoglobin lebomlása során szabadul fel: a vas újra felhasználódik új vörösvértest létrejöttéhez, de a széteséssel mérgező anyagok is termelődnek - lényegében ez az epe.

Az emberekben a megemelkedett epepigmentszint megölheti a malária parazitáit. Austin szerint ez lehet az oka, amiért ezekben a gyíkokban kialakult a zöldvérűség, hiszen a malária jelen van Új-Guineán és a gyíkokat is veszélyezteti. Lehetséges, hogy a természet próbálja legyőzni a parazitát a gyíkokban, vagy a múltban élt gyíkok olyan erősen megfertőződtek, hogy testük így válaszolt a kórra - fejtette ki a kutató. A következő lépés a folyamatban közreműködő gén felkutatása.

A 30 centiméterre is megnövő zöldvérű gyíkok Új-Guinea alacsonyan fekvő trópusi erdeiben és magasföldjein élnek.

Számos rovar, pók és puhatestű vérpigmentje tartalmaz rezet, amely átlátszó, amíg oxigénnel nem lép kapcsolatba: akkor kékké változik. A tintahalak és a polipok vére intenzív kék színű, az Antarktiszon élő jéghal vére átlátszó, a szibériai Bajkál-tóban honos bizonyos apró rákok pedig kék, vörös vagy zöld színű vérrel rendelkeznek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!