szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tűzcsiholással tüzet gyújtani.

Az már korábban igazolódott, hogy a neandervölgyi ember használta a tüzet, de eddig a tudósok úgy gondolták, hogy csak a természetesen keletkezett – villámlásból vagy vulkánkitörésből származó – tüzet őrizték, azt azonban nem tudták, hogyan gyújtsanak maguk tüzet.

A Scientific Reports folyóiratban publikált tanulmány azt állítja, hogy ismerték a tűzgyújtás technológiáját a neandervölgyiek. Mint írták, a dolgozatban tárgyi leletekkel támasztják alá, hogy a neandervölgyiek rendszeresen, szisztematikusan raktak tüzet. A kutatók francia régészeti helyszíneken talált 50 ezer éves szerszámokat, eszközöket vizsgáltak meg és elemeztek. "Tűzgyújtó köveket találtunk, amelyeket a neandervölgyiek használtak" – hangsúlyozta Marie Soressi professzor a Leideni Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

A kutatók több tucatnyi mindkét oldalán pattintott kovakövet találtak, amelyeken olyan nyomok maradtak, amelyek arra utalnak, hogy az eszközt hozzáütögették egy vastartalmú ásványhoz, mint a pirit vagy a markazit. A kipattanó szikrát a neandervölgyiek száraz fűvel vagy levelekkel fogták fel és fújták, amíg lángra nem kapott.

Sorensen et al.

Andrew Sorenson, a tanulmány vezető szerzője, a Leideni Egyetem tudósa elmondta: a vizsgálat kiderítette, hogy a kőszerszámon talált nyomok nem keletkezhettek természetes úton. "Erre utal, hogy a rajtuk talált barázdák szinte mindig párhuzamosak a szerszám hosszanti tengelyével. Ha a barázdák természetes úton keletkeztek volna, a kő teljes felületén, véletlenszerűen húzódnának" – érvelt. Mint hozzátette: a tűzgyújtás nyomai szabad szemmel is láthatók a szerszámokon.

A tűzgyújtás képessége nagy hatással volt a neandervölgyiek életére. "Ha maguk is tüzet tudtak rakni, akkor tehették, amikor szükségük volt rá, és nem kellett egy csomó többlet tüzelőanyagot gyűjteni, hogy meg tudják őrizni a tüzet. Ez különösen fontos lehetett a hidegebb időszakokban, amikor a mai Franciaország területét sztyeppe és tundra borította, és a fakészletek drasztikusan csökkentek" – magyarázta. Sorensen hozzáfűzte: nem lenne meglepve, ha olyan kovakövet is találnának, amely még régebbi, és tűzgyújtásra használták. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kutatásban feltárt bizonyítékok esetleg vitathatóak. Mint mondta, amit a tanulmányban nyújtottak, az egy "értelmezés", és biztos abban, hogy a vita tovább folyik majd.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!