Ha mindenki csak egy pillepalackot dob a tengerbe, az már 7 milliárd darab szemetet jelent. Rosszul hangzik, de a valóság még ennél is rosszabb: több millió tonna műanyag szemét is, ami évente valóban bekerül az óceánokba, számtalan ott élő állat halálát okozva ezzel. Ez lett a veszte az Atlanti-óceán északi részén ritkán látott bálnafaj egyik tagjának is. A Spektrum közleménye felidézi, a tudósok azt gondolták, hogy csupán egy kissé szokatlan csontváz lesz belőle a helyi múzeum számára. Amikor azonban felnyitották a tetemet, és a gyomrából 30 nejlonzacskó került elő:
bevásárlószatyrok, chipses zacskók és jégkrémek csomagolása dugította el teljesen az állat emésztőszervrendszerét.
A szerencsétlenül járt Cuvier-féle csőröscet például kalmárokkal táplálkozik, és ugyan a felszínen lebegő műanyag nem tűnik élelemnek, de az örök sötétségben vadászó ceteket megtéveszti a hasonlóság. A példány nagyjából 6 méter hosszú volt, súlya pedig közel 2 tonna – miközben egy kifejlett, egészséges csőröscet 4 tonnát nyom.
A Bálnagyilkos műanyag című dokumentumfilmben felidézik: a dagállyal mindig újabb műanyag dolgok kerülnek az óceánba, és olyan pici darabokra bomlanak fel, amiket csaknem lehetetlen eltávolítani. A mikroplasztikot megeszik a halak, ami így bekerül a táplálékláncba, és ami közvetve így már az emberre is hatással van. Az állatok életére viszont közvetlenebb hatást gyakorol, derül ki a műsorból.
A pénteken este 10 órakor a Spektrumon debütáló film arra a keresi a választ, hogy miként tudott ez az óriás ennyi műanyagot lenyelni, miközben a nyílt óceánon, egy mérfölddel a felszín alatt keresett magának élelmet. Hogyan téveszthette össze a háztartási hulladékot a természetes táplálékával? Mit mond mindez az óceánjaink állapotáról? Milyen túlélési esélyeik vannak a bálnáknak az egyre szennyezettebb tengerekben? És a legfőbb, hogy vajon változtat-e bármin valamin a bálna és számtalan egyéb tengeri állat halála?
Íme egy részlet a több helyen felkavaró látvánnyal operáló dokumentumfilmből.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.
