A csillagászok régóta úgy sejtik, hogy az exobolygóknak – vagyis azoknak a bolygóknak, amelyek a Naprendszeren kívül, idegen csilagok körül keringenek – lenniük kell exoholdjaik. Ezek felfedezése azonban a rendelkezésre álló technológia miatt lehetetlen vállalkozás volt – idáig. A Columbia Egyetem két csillagásza, Alex Teachey és David Kipping azonban nemrég bejelentette: a világon először sikerült felfedezniük egy exoholdat.

A két kutató a Scienec Advances című szaklapban publikálta azt a tanulmányt, amley a Földtől mintegy 8 ezer fényévnyi távolságban lévő exoholdat írja le. Az égitest a Kepler-1625b jelű óriás gázbolygó körül kering, amely sokban hasonlít a mi Napunkhoz, de idősebb annál. Az exoholdat a hatalmas mérete miatt sikerült felfedezni, az ugyanis a bolygójához hasonlóan szinén gázóriás – ez azonban azt is jelenti, hogy az élethez szükséges feltételek nem adottak rajta.

"Ez az első eset, hogy Naprendszerünkön kívüli holdat észleltünk" – hangoztatta David Kipping, a Columbia Egyetem adjunktusa, aki Alex Teacheyvel az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble és a Kepler űrteleszkópjai segítségével bukkantak az égitestre.

"Ha a Hubble megfigyelései megerősítik észlelésünket, akkor a felfedezés létfontosságú kulcsokat biztosít a bolygórendszerek fejlődésének megértéshez, és a szakembereket a holdak formálódásának elméleti újragondolására késztetheti" – tette hozzá a csillagász. A becslések szerint az exohold az általa kísért bolygó tömegének csupán 1,5 százaléka. Az óriás gázbolygó többszöröse a legnagyobb bolygóként számon tartott Jupiter tömegének. Ez az arány hasonló a Föld és a Hold tömegarányához. "A naprendszer mértékei szerint ez a hold nagy és különös" – mondta Kipping.

A kutatók a munkájuk során a Kepler űrtávcső által felfedezett mintegy 284 bolygóról származó adatokat elemezték ki. Ezek viszonylag nagy pályán keringenek a saját csillaguk körül, és legalább 30 napba telik, mire megkerülik azt. A megfigyelések során a szakemberek arra a pillanatra összpontosítottak, amikor a bolygó elhalad a csillaga előtt, elhomályosítva annak fényét. A Kepler-1625b esetében pedig egy különös anomáliára figyeltek fel.

A Kepler adatai alapján a kutatók lehetőséget kaptak arra, hogy 40 órán át figyeltjék a Hubble űrteleszkóp segítségével a bolygót és a csillagot. Ennek köszönhetően 19 órán át kísérték figyelemmel a bolygót még azelőtt, hogy elhaladt volna a csillaga előtt, majd további 19 órán át akkor, amikor épp elhaladt előtte.

NASA / ESA / L. Hustak

A fény változása alapján kiderlüt, a bolygót egy másik égitest is követi. Ezt a jelenséget ugyan emléletileg más is okozhatta volna, ám erre utaló jelet eddig egyetlen egyszer sem talált a Kepler, így a szakemberek biztosak voltak abban, hogy exoholdat találtak. Az égitest nagyjából hárommillió kilométerre kering bolygója körül, ez körülbelül akkora, mint a Föld és a Nap közötti távolság.

Az exohold nagyobb mint a Naprendszer legnagyobb holdja, a Jupiter körül keringő Ganümédesz (Ganymedes), amelynek átmérője 5260 kilométer. Az exohold nagyjából akkora, mint a Naprendszer legkisebb gázbolygója, a Neptunusz, átmérője 49 ezer négyzetkilométer lehet. Mérete miatt a tudósok bizonytalanok abban, hogyan keletkezhetett ez a hold. "Ha megerősítjük létezését, az teljesen átrendezi annak megértését, miként keletkezhetnek a holdak és hogy miből állhatnak" – közölte Thomas Zurbuchen, a NASA misszióvezetője.

A kutatók úgy vélik, hogy már a jövő év elején meglesznek a pontosabb bizonyítékaik az exohold létezésére.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.