Balogh Csaba
Balogh Csaba

A következő két évben történelmi időket élünk, de ha nem lépünk, akkor ennek a bizonyos történelemnek az utolsó kellemes vagy elviselhető felvonásáról van szó. Ez derül ki a WWF természetvédelmi szervezet kedden kiadott Élő Bolygó Jelentéséből, amely több ijesztő adatot is közöl.

Nem élhetnek egészséges és boldog emberek egy olyan bolygón, ahol felborult a klímaegyensúly, kizsákmányoltuk a vizeket, terméketlenek a földek, üresek az erdők, ezen tényezők bonyolult hálózata tartja fenn ugyanis az életünket – véli Marco Lambertini, a WWF főigazgatója. Az állítás, mellyel nehéz vitatkozni, a szervezet által kedden kiadott 2018-as Élő Bolygó Jelentés bevezetőjében olvasható.

A WWF által kétévente aktualizált Élő Bolygó Index (Living Planet Index – LPI) a biológiai sokféleséget méri. Megmutatja, hogy a különböző gerinces állatfajok populációinak mérete átlagosan mennyit változik. A természetvédelmi szervezet magyarázata szerint az LPI hasonló a tőzsdeindexhez, azzal a különbséggel, hogy nem a világgazdaságot kíséri figyelemmel, hanem a bolygó ökológiai állapotát mutatja.

A globális Élő Bolygó Index 1970 és 2014 között. A világszerte monitorozott 4005 faj 16 704 populációjának átlagos egyedsűrűsége 60%-kal csökkent. A fehér vonal az index értékeit mutatja, míg az árnyékolt terület a trendet övező mérési bizonytalanságot jelzi.
©

Ez az állapot pedig egyre riasztóbb. Az index 58 százalékos csökkenést mutatott az 1970 és 2012 közötti időszakra vetítve. A legfrissebb jelentésben az 1970 és 2014 közti időszakra vonatkoznak az adatok. (Az adatok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele sok időt vesz igénybe.) A két újabb év alatt éppen ennyi százalékot romlott a helyzetünk a Földön: a gerinces fajok populációinak 60 százaléka tűnt el bő negyven év alatt.

Problémát nem csak az index esése okoz, hangsúlyozza a WWF, hanem az is, hogy a jelek szerint ez a tendencia nem fog változni: a populációk fogyatkozásának mértéke nem lassul. Miért is lassulna, mikor a földi élet ellátórendszerére jelentős hatást gyakorló emberi tevékenységek intenzitása sem változik. A kettő pedig együtt mozog, ami jól látható, ha megvizsgáljuk a társadalmi-gazdasági trendeket és a Föld természeti rendszereinek trendjeit.

„A nagy felgyorsulás”: társadalmi-gazdasági trendek
©
„A nagy felgyorsulás”: a Föld természeti rendszereinek trendjei
©

Leromboltuk a határokat

A WWF szerint létezik kilenc olyan bolygószintű rendszer, melyeknél a tudományos ismereteink alapján kijelölhetünk úgynevezett planetáris határokat. Az értékeket ezeken belül tartva biztonságos a bolygónk működése. Ám az emberi beavatkozás a kilencből már négy határponton is átlökte a Földet. A szervezet úgy látja, az emberiség négy bolygószintű rendszerbe avatkozott már bele kritikus mértékben: az éghajlatváltozás, a bioszféra/biodiverzitás integritása, a biogeokémiai folyamatok egyensúlya és a talajrendszer – ezeken a pontokon nagyrészt az emberi tevékenység miatt már felborult az egyensúly. Ez pedig azt jelenti, hogy visszafordíthatatlan változásokat idéztünk elő azokban az erőforrásokban, amelyektől függünk.

A természetre leselkedő veszélyek, valamint a mögöttük húzódó mozgatóerők és terhelések.
©

Beszédes adatok, riasztó számok

A 2018-as Élő Bolygó Jelentés közel 150 oldalából – az aranyos állatos fényképektől eltekintve – sajnos egyik sem igazán vidám. Ám van néhány olyan adat, amely különösen jól érzékelteti a saját magunk által előidézett baj mértékét.

  • Ma kevesebb mint feleannyi (60 százalékkal kevesebb) gerinces élőlény van a Földön, mint 1970-ben.

  • A trópusokon egészen rémisztő, 89 százalékos a veszteség.

  • Az emlősök számára megfelelő élőhelyek területe 22 százalékkal csökkent az érintett időszakban.

  • Az édesvízi élőlények egyedsűrűsége 1970 óta 83 százalékkal csökkent.

  • 1950 óta közel 6 milliárd tonna tengeri élőlényt „vettünk ki” a világ vizeiből.

  • Miközben az 1960-as években még „csak” a tengeri madarak 5 százalékának gyomrában volt műanyagdarabka, a becslések szerint ma 90 százalékuk gyomrában található kisebb-nagyobb plasztikdarab.

  • A ramsari egyezmény titkári hivatalának néhány hete kiadott jelentése szerint 1970 és 2015 között a vizes élőhelyek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítés miatt. Az ENSZ által támogatott, a biodiverzitást és az ökoszisztémát kutató IPBES környezetvédelmi szervezet szerint a modern korban a vizes élőhelyeknek összesen 87 százaléka tűnt el.

A természet jelentősége az ember számára
©

Most indul az két utolsó év, amikor még tehetünk valamit

A WWF szerint még nem késő, de most már valóban sürgősen kell lépnünk, ha meg akarjuk menteni jelenleg ismert állapotában a bolygónkat. Ehhez nem (csak) évtizedes célokat neveztek meg, hanem több olyan mérföldkövet is, melyet pár éven belül el kellene érnünk. A természetvédelmi alapítvány szakértői egészen konkrétan úgy gondolják, az emberiség jövőjét az dönti el, hogy mit (nem) teszünk meg a mai nap és 2020 közötti időszakban az ENSZ 1992-ben, Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján megnevezett lépésekből. A Biológiai Sokféleség Egyezményhez az Egyesült Államokon kívül a világ minden országa csatlakozott.

A WWF által felidézett célok szerint a természetes élőhelyek zsugorodásának jelenlegi mértékét 2020-ra meg kell feleznünk. Ahol ez életszerűen megvalósítható, ott el kell érnünk, hogy teljesen megálljon az állatok és növények területvesztése.

Szintén bő két éven belül kellene megállítanunk a veszélyeztetett fajok további pusztulását, és fenntartható pályára állítani populációikat. A természetvédelmi szervezet által vezetett úgynevezett Vörös Listán több mint 26 ezer fajt sorolnak a „Veszélyeztetett” kategóriába.

©

A WWF szerint bármilyen döntéseket is hozunk a következő bő két évben, azok visszavonhatatlan következményekkel járnak. Ehhez képest még egészen kényelmes menetnek tűnik az, amit a konkrétan a klímaváltozás ügyében tennünk kell: az ENSZ szakértőinek nemrég közreadott jelentése szerint az emberiségnek alig 10 éve maradt, arra, hogy csökkentse a légkörben a szén-dioxid mennyiségét, méghozzá nemcsak úgy tessék-lássék módon.

Szemléletváltás szükséges

A természeti tőke megfelelő megóvása érdekében az erőforrásokat fenntartható módon kell használni, és a védett területek hálózatát, ahol csak lehet, ki kell terjeszteni. A területek kezelésére forrásokat kell biztosítani – figyelmeztet a WWF.

A jogi és szabályozási kereteknek támogatniuk kell az élelmiszerhez, a vízhez és az energiához való igazságos hozzáférést, és elő kell segíteniük a szárazföldek és tengerek fenntartható használatát. A döntéshozatalnak figyelembe kell vennie a jövő generációt, csak úgy, ahogyan a természeti funkcionalitás értékét is.

A környezetvédelmi világszervezet szerint számos pénzügyi intézmény továbbra is tekintélyes mértékű befektetéseket irányít olyan káros és fenntarthatatlan tevékenységek finanszírozására, amilyen például a szénbányászat, a környezetromboló módszereket alkalmazó mezőgazdasági gyakorlatok vagy a kőolaj-kitermelés. Ezeket háttérbe kell szorítani.

Mivel az éghajaltváltozást a legnagyobb mértékben a fosszilis tüzelőanyagok égetése mozdítja elő, ezért a legszerencsésebb az lenne, ha a fosszilis erőforrások többsége a földben maradna. Ezért teljes gőzzel a megújuló energiaforrások felé kell fordulnunk. A WWF szerint örömteli, hogy bár a globális átmenet a fenntartható, megújuló energiaforrások felé – amilyen a napenergia vagy a szélenergia – még mindig óriási feladat, számos ország már most elkötelezte magát az energiarendszerei megújítása mellett. Ez gazdaságilag is érthető: már olyan olcsó a napenergia, hogy lassan nem is éri meg mással áramot előállítani.

Sokan, elegen

A pozitív forgatókönyv felé tolás érdekében a WWF világszerte több tucat egyetemmel, környezetvédelmi csoporttal és kormányközi szervezettel lépett kapcsolatba. Hangsúlyozzák: ahhoz, hogy sikerüljön elérni a célt, fontos, hogy saját szintjén minél több ember hozzájáruljon.

„Mi vagyunk az első generáció, akik tisztán látják a természet óriási értékét és azt, hogy milyen hatalmas nyomást gyakorlunk rá. De talán mi vagyunk az utolsó generáció is, akik még visszafordíthatják a természetpusztító trendet. A mostantól 2020-ig tartó időszak sorsdöntő az emberiség történetében.”

Ha érdeklik a témával kapcsolatos fejlemények, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Menyasszonya szeme láttára esett össze a csornai focista

Menyasszonya szeme láttára esett össze a csornai focista

Egyértelmű, melyik cég tabletjeit kedveli most a legjobban a világ

Egyértelmű, melyik cég tabletjeit kedveli most a legjobban a világ

Egyszerűen eltűnnek az SMS-ek a Google telefonjairól

Egyszerűen eltűnnek az SMS-ek a Google telefonjairól

„Ordítottam, majdnem bolondnak néztek” – Kunhalmi Ágnes élő adásban mesélte patkánykalandját

„Ordítottam, majdnem bolondnak néztek” – Kunhalmi Ágnes élő adásban mesélte patkánykalandját

Majom rabolt el és ölt meg egy csecsemőt Indiában

Majom rabolt el és ölt meg egy csecsemőt Indiában

Minden kiderült: bejelentették az új Samsung-szuperchipet

Minden kiderült: bejelentették az új Samsung-szuperchipet